G. Dénes György-emlékesttel nyílt meg 2011. május 10-én a közönség előtt a pesti zsidónegyed legendás Goldmark Terme, amelyet a harmincas évek végén a kiváló színházi ember, Bálint Lajos a „száműzöttek szigetének” nevezett – nem ok nélkül. A terem a legendás OMIKE, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület előadásainak helyszíne volt a vészkorszakban. Amikor zsidó művészek már nem kaphattak szerződést színházakban, akkor valódi társulat szerveződött a Goldmark- teremben, Beregi Oszkár vezetésével, amelynek olyan jeles tagjai voltak, mint Mányai Lajos, Pártos Erzsi, Ernster Dezső, Komor Vilmos, Rádai Imre és Salamon Béla.
A május 10-ei gálaesttel – amelynek házigazdája Bodrogi Gyula volt, s fellépett Kállay Bori, Polyák Lilla, Homonnay Zsolt, Heilig Gábor, Fésüs Nelly, Somló Tamás és Peller Károly – nem csak a tíz esztendővel ezelőtt elhunyt nagyszerű szövegíró emléke előtt tisztelegtek, de emlékeztek számos kiváló művészre is, akik valaha ugyanebben a teremben arattak nagy sikereket.
Aki látta előző állapotában a Goldmark-termet talán nem fogja elhinni, hogy a parányi színpadon 1939 és 1944 között háromfelvonásos operák mentek, néha negyven statisztával – idézte fel a terem múltját Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója.
Nagyon sokat segített akkoriban a Vígszínház igazgatósága. Például lámpákat kölcsönöztek a Ribáry Ottó által kitalált művészeti intézménynek, amelyet olyan neves művészek vezettek, mint Bálint Lajos dramaturg, Komor Vilmos karmester vagy a színész Beregi Oszkár. Fellépett itt Básti Lajos, segédszínészként Aczél György, kabarét vitt Salamon Béla, az énekesek közül Relle Gabriella, Ernster Dezső, a közelmúltban elhunyt Rózsa Vera és még sokan mások – emlékeztetett rá Zoltai Gusztáv. A zsidótörvények miatt nemcsak számtalan igen jeles művész szorult le a színpadokról, a zsidó közönség sem látogathatta a színházakat, mozikat, egyedül a Goldmark-teremben találkozhatott a kultúrával, így minden este telt házzal játszottak.
A második világháború után más szerep jutott a Goldmark-teremnek, a hitközség és a budapesti zsidóság kulturális centruma maradt, de nem szervezett, hanem ad hoc műsorokkal, vallási rendezvényekkel várta az érdeklődőket.
„Tiszteljük a múltat. De, ahogy a Zsidó Nyári Fesztivál programjaival is hangsúlyozzuk, a kulturális stratégiánk alapja a nyitottság. Sikerrel szerepeltünk a közép-magyarországi regionális fejlesztési pályázaton, így a Goldmark-teremben egy kicsi – 140 személyes – , de ultramodern nézőtér épült, a színpadot a legkorszerűbb hang- és világítástechnikával szereltük föl” – részletezte az igazgató.
Az Európai Unió támogatásával megvalósított fejlesztés nem csak a terem felújítását jelentette, hanem számos új turisztikai szolgáltatás is megvalósul a XXI. század színvonalán. A színpad mögött a zsidónegyedhez kapcsolódó kiállítást rendeztek be, egy emelettel lejjebb pedig a Gyökerek elnevezésű rész várja azokat, akik a Dohány utcai zsinagóga és a hozzá kapcsolódó múzeum bejárása után szívesen időznének a dokumentumok között az elődök után kutatva. A turisztikai tartalmat bővíti ez a felújítás, mert a látogatók közül sokan érdeklődnek a szülők, nagyszülők és még régebbi családtagok iránt. Júniustól a Magyar Zsidó Levéltár állandó kiállítása mutatja be a pesti zsidónegyed történetét a terem hátsó részében, az első emeleten pedig az új családfakutató központ vár minden érdeklődőt, ahol a Magyar Zsidó Levéltárban őrzött eredeti dokumentumok mellett a kutatást segítő adatbázisok, kézi könyvtár és tapasztalt, több nyelven beszélő munkatársak várják az érdeklődőket. A földszinti látványraktárban pedig a vidéki közösségek megmaradt iratanyaga lesz látható.
A jelentős fejlesztés nyomán új munkahelyek jönnek létre, de a Goldmark-terem felújításával a Budapestre látogató turisták számára is újabb látnivalókat kínál a pesti zsidónegyed.
A Zsidó Nyári Fesztivál művészei már az idén birtokba vehetik a termet, az eddig külső helyszíneken adott műsorok ide kerülhetnek – jegyezte meg Vadas Vera, a fesztivál igazgatója, a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ vezetője.
A nyitottság abban is megmutatkozik, hogy szívesen befogadnak majd ide illő produkciókat. Tervük, hogy életre keltik a most haldoklani látszó pesti kabarét, megállapodtak a Beer-Sheva-i Színházzal, hogy kamara jellegű előadásaikat a pesti Goldmark-teremben is eljátsszák. Gondolnak Lakner bácsi híres gyermekszínházára is, amely például Ruttkai Évát nevelte a magyar színházművészetnek. Ha találnak leporolható darabot a Lakner-repertoárból, a gyerek publikum számára felújítják, ezek egyelőre tervek – fogalmazott Zoltai Gusztáv.
A megújult Goldmark-terem, amely funkcióját tekintve a jövőben turisztikai és kulturális központként működik majd, a Dohány utcai zsinagóga mögött, a Wesselényi utca 7. alatt várja a látogatókat.
A kiállítás és a terem nyitva tartása megegyezik a Dohány utcai zsinagógáéval.
(Forrás, MAZSIHISZ, ZSIKK)