Húsz esztendő egyetlen futballklub színeiben. 324 mérkőzés a magyar élvonalban. 28 válogatottság a legendás Aranycsapatban fedezetként. Ezüstérem az 1954-es berni világbajnokságon. Stadion, mely az ő nevét viseli. Mindez 80 év munkája. Szojka Ferenc tiszteletére a legutóbb szobrot emeltek Salgótarjánban.
Szojka Ferenc iránt érzett tiszteletből, a Salgótarjáni Városszépítő Egyesület kezdeményezésére Molnár Péter somoskőújfalui szobrászművész mellszobrot készített, amelyen a labdarúgó fiatalkori arcmása látható.
1946-tól kezdve mintegy húsz éven keresztül játszott Salgótarjáni színekben jobbfedezetként. A csapat elsőszámú irányítója volt, amit kitűnően megoldott. Összesen 369 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ebből 324 NB I-es volt.
Szojka Ferenc a magyar válogatottban is szerepelt pályafutása során. 1954 és 1960 között 28 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben. 1952-ben, Helsinkiben kerettag volt az olimpián, de mivel nem lépett pályára, így aranyérmet nem akasztottak a nyakába. Viszont világbajnoki medália akad a vitrines polcán. Két vb-n is részt vett. 1954-ben, Svájcban ezüstérmet szerzett, míg az 1958-ban Svédországba nagy ambíciókkal utazott el, azonban a válogatott a csoportmérkőzések után kiesett. Legemlékezetesebb válogatott mérkőzése 1957. október 6-án a francia válogatott ellen volt, ahol 2-0-ra győzött Magyarország. A vidéki játékosok közül, Buzánszky Jenő mellett, ő volt az, aki a leggyakrabban szerepelt az Aranycsapatban, de ez azzal járt, hogy 15 alkalommal balfedezetként szerepelt, a klubjában megszokott jobbfedezet poszt helyett.
Szojka Ferencet méltóképpen emelte Sajgótarján és az egész térség a hűség mintaképévé. Cselekedetei és viselkedése egyaránt példamutatóak és követendőek. Az egykori zseniális fedezet az elmúlt hetekben töltötte be 80. születésnapját. Jó egészséget és hosszú (futball)örömökben gazdag életet kívánunk Feri bácsi!