Az Athena Intézet állásfoglalása
A magyar és a nemzetközi sajtó is részletesen beszámolt a legújabb fejleményekről – mind a Gyöngyöspatán történtek, mind az azt követő belpolitikai egymásramutogatás tekintetében. A történtek egy kifejezetten ellentmondásos kép kialakulásához vezettek – aminek következtében az ország elmulasztott egy jó alkalmat az extémista kihívással való szembenézésre. Miután a magyar és a nemzetközi sajtó is részletesen beszámolt a legújabb fejleményekről – mind a Gyöngyöspatán történtek, mind az azt követő belpolitikai egymásra mutogatás tekintetében -, az Athena Intézet a következőkben foglalja össze a legfontosabb eseményeket.
Az intézet három héttel ezelőtt kiadott Kockázatjelentésében figyelmeztetett egy ilyen helyzet kialakulásának kockázataira.
A rendőrség megfelelő erőkkel volt jelen a faluban és ellenőrzése alatt tartotta a helyzetet. Később, a kiképzőtábor megnyitásának tervezett időpontjában előállította a szervezőket és a többi résztvevő számára is megtiltotta a félkatonai egyenruhák viseletét.
A helyi roma közösség tömeges ,,evakuálása” mindent elöntő belföldi sajtóvisszhangot generált, egyúttal felkeltette a nemzetközi sajtó figyelmét is, azonban egyes civil szervezetek képviselőinek eltúlzott kijelentései már károkat okoztak az ország számára.
A helyszínre látogató Belügyminiszter nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy az előállított szervezőket bíróság elé állítják, azonban további megjegyzéseivel ellentmondásos jeleket küldött az országnak (az extrémista csoportok egyértelmű, de nem elég határozott elítélése mellett ideértve az ,,evakuáció” erőteljes kritizálását és egyes kitételeket azt illetően, hogy a romáknak dolgozniuk kellene).
Mindez egy kifejezetten ellentmondásos kép kialakulásához vezetett – aminek következtében az ország elmulasztott egy jó alkalmat az extrémista kihívással való szembenézésre.
A kiképzőtáborok kérdését nem sikerült rendszerszerűen kezelni: amint arra az Athena Intézet korábbi oknyomozó riportja is felhívta a figyelmet, az országban más szélsőséges csoportok évek óta tartanak hasonló kiképzéseket. Nem érkezett semmiféle jelzés azt illetően, hogy mi fog történni azokkal a táborokkal, illetve az azokat szervezőkkel.
A helyi roma közösség ,,evakuálását” megszervezők egyértelműen sikeresen hívták fel a hazai média figyelmét, miközben a nemzetközi sajtó (BBC, Washington Post) érdeklődését is kiváltották. Ezzel egy időben ugyanakkor egyes aktivistáik eltúlzott nyilatkozataikkal sarokba szorították a kormányzati politikusokat, ami belpolitikai egymásramutogatáshoz vezetett. Ennek következtében az ország közvéleménye előtt egy ellentmondásos kép bontakozott ki.
Mindezek után elmondható, hogy
1. a kormányzatnak – miközben ebben az esetben rendészetileg megfelelően járt el és a további események egy részére is felkészült (jogszabály a paramilitáris ,,polgárőrségek” ellen) – sokkal egyértelműbb módon kell elhatárolódnia és elítélnie az extrémista csoportokat;
2. a civil szervezeteknek jobban meg kell tervezniük hasonló jellegű akcióikat, különös tekintettel azok kommunikációjára és a jövőben kerülniük kell az eltúlzott nyilatkozatokat, amelyekkel csak saját hitelességüket ássák alá a közvélemény szemében, ellentmondásos nyilatkozatokra kényszerítve egyúttal a belpolitikai szereplőket, amelyek végül csupán politikai egymásramutogatást eredményeznek, aminek sem a civil szervezetek, sem a magyar roma közösség nem lesznek a nyertesei;
3. a kormányzatnak, valamint a rendfenntartó szervezeteknek különös figyelmet kell fordítaniuk a gyöngyöspatai konfrontáció esetleges tovagyűrűző hatására – különös tekintettel az intézet korábbi Kockázatjelenésében részletezett leszakadó, tovább radikalizálódó extrémista csoportok kialakulásának veszélyére.