Heller Ágnes szerint az első férje, Hermann István hamisította a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent, neki tulajdonított levél egy részét. A filozófusnő elismerte azonban, hogy valóban küldött egy levelet a kommunista párt központi bizottságának, de az sokkal rövidebb volt, és abban nem tett kijelentéseket az 1956-os forradalommal kapcsolatban. Heller Ágnes az MTI-nek a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelentekre reagálva elmondta: első férje, Hermann István hatására fogalmazta meg a levelet, amely pusztán két és fél bekezdésnyi volt, s ebben – más mellett – valóban leírta, hogy hajlandó önkritikát gyakorolni, de nem tett olyan kijelentéseket, amelyek a csütörtökön megjelent levél elején olvashatóak.
Mint mondta: a levélben foglaltaknak valójában a megtörtént események is ellentmondanak, hiszen az 1956-os szerepvállalása miatt kizárták az egyetemről és hosszú évekig nem publikálhatott. Hozzátette: az is előfordult, hogy az 1956-os forradalom miatt perbe fogott emberek ügyében védőtanúként szerepelt, illetve hogy akkori, külföldi útjai során megpróbálta elérni, a francia és a lengyel írószövetség támogassa a disszidens magyar írószövetséget. A filozófus szerint a levelet, ahogy a Magyar Hírlap is közzétette, írógépen írta, ezért könnyű lehetett „elé tenni” a hamis részeket.
Heller Ágnes szerint egyébként azért vált el az akkori férjétől, mert ő „politikailag nyomás alá helyezte”; ezt követően ment hozzá második férjéhez, Fehér Ferenchez. A Magyar Hírlap csütörtöki számában jelent meg Heller Ágnes filozófus levele, amelyet Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetője talált meg az országos levéltárban. Az eddig ismeretlen Heller-levél 1959-ben íródott, s az MSZMP központi bizottságának (KB) „kommunista kötelességként” előadott bocsánatkérést tartalmaz. A Magyar Hírlap a levél felfedezőjét, Hankiss Ágnest is megszólaltatta, aki szerint „régi bűnnek hosszú az árnyéka”.
A teljes levélben – amelyet a Magyar Hírlap szöveghű formában közölt, honlapján pedig az eredeti dokumentumot is megtekinthetővé tette – az olvasható: Heller Ágnes „kommunista kötelességének” érzi a párt tudomására hozni, hogy az 1959 előtti tevékenységében hibákat lát, amelyekkel szembe kell néznie, s melyeket ki kell javítania. A filozófus azt írta, hogy nehezítette hibái felismerését, hogy az „ellenforradalom” idején olyanok kérték ezt tőle, akik éppen nem „párthűen” viselkedtek. „Kispolgári magatartás volt ezért ettől viszolyognom, hiszen hibáim beismerése nem egy-két embernek, hanem a pártnak és saját kommunista lelkiismeretemnek tartozom” – olvasható a Magyar Hírlapban közölt levélben.
Heller Ágnes szerint politikai hibái közé tartozott mindenekelőtt az, hogy az 1956-os évben rendkívül alábecsülte az „ellenforradalmi veszélyt”. A politikai hibáinak taglalását azzal folytatta, hogy „hosszabb-rövidebb ideig vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben”. Mint ezzel kapcsolatban írta: Mészáros Istvánnal például csak azután szakította meg a levélváltásokat, amikor tudomására jutott, hogy elvállalta a disszidens írószövetség titkárságát, „tehát, mikor árulóvá válása nyilvánvalóvá lett”. A filozófus levele végén arra kérte az „elvtársakat”, hogy segítsenek neki hibáit kijavítani. „Tudom, hogy anélkül, hogy a párt aktuális ideológiai harcaiban részt vennék, marxista filozófus nem lehetek” – fűzte hozzá. A levél utolsó sorában Heller Ágnes azt is felajánlotta, hogy szívesen megírná például saját etikai jegyzete önbírálatát, „ha erre szükség mutatkoznék”.
A Magyar Hírlap a levél felfedezőjét, Hankiss Ágnest is megszólaltatta, aki szerint „régi bűnnek hosszú az árnyéka”. Mint írják, a Hamvas Intézet vezetője néhány héttel ezelőtt a Fidesz EP-képviselőjeként maga is részt vett az Európai Parlamentben azon a meghallgatáson, amelynek Heller Ágnes filozófus volt a főszereplője. Hankiss Ágnes – mint mondta – a meghallgatást követően elgondolkodott, mi lehet a magyarázata „Heller hisztérikus haragjának és elfogultságának”.
„Aztán eszembe jutott, hogy több évvel ezelőtt, a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam egy iratot, amely akkor is eléggé elborzasztott. Ebben az 1959-es levélben Heller gyakorlatilag üdvözli az +ellenforradalom+ leverését, ami azért is szomorú és rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma pedig Heller Ágnes a szabadság és a demokrácia fő védelmezőjének szerepében folytat lejárató kampányt Európa-szerte a Fidesz-kormány ellen” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Hankiss Ágnes.
MTI