Az MSZP és az LMP részt vesz az új alkotmány részleteit kibontó sarkalatos törvények parlamenti vitájában, nyilatkozták a Népszabadságnak a két ellenzéki párt meghatározó politikusai.
Orbán Viktor miniszterelnök már az új alkotmány elfogadása előtt fontosnak nevezte szűk körben, és jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvények parlamenti megalkotásában már az ellenzék, az MSZP és az LMP is vegyen részt. Schmitt Pál köztársasági elnök is felhívta erre a figyelmet a múlt héten mondott parlamenti beszédében. Lázár János Fidesz-frakcióvezető is szinte valamennyi nyilatkozatában kiemelte, hogy kezdeményezi ezt, és tájékozódni fog az ellenzéknél e szándékukat illetően.
Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője szerint a szocialista pártnak ott kell lennie a sarkalatos törvények parlamenti vitájában, mert ahogy fogalmazott, a Fidesz az új alkotmánnyal bilincset készített, amelyet a sarkalatos törvényekkel akar rákattintani a következő kormány csuklójára úgy, hogy eközben Orbán Viktor zsebre teszi a bilincs kulcsát. A szocialista pártnak a sarkalatos törvények vitájában folyamatosan rá kell majd mutatnia arra, hogy milyen kockázatokkal, veszélyekkel jár a Fidesz kísérlete saját hatalmának bebetonozására, a következő kormány mozgásterének szűkítésére való törekvés. Lamperth különösen veszélyesnek tartja, hogy a Fidesz az adó-, nyugdíj- és szociális ügyeket is a kétharmados törvények közé sorolta, és ezzel végképp korlátozza a következő kormány lehetőségeit. Mindezek miatt a szocialista frakció közjogi kabinetje azt javasolja, hogy mindenképpen vegyenek részt a kétharmados törvények vitájában. Úgy tudjuk, a szocialisták meghatározó politikusai is ezt az álláspontot támogatják.Schiffer András, az LMP frakcióvezetője lapunknak azt mondta, részükről fel sem merült, hogy ne vennének részt a sarkalatos törvények parlamenti vitájában. Schiffer szerint politikailag jelentős különbség van egy új alkotmány és a kétharmados törvények között. Az alkotmány tekintetében joggal várható el, mondta Schiffer, hogy széles egyetértésen alapuljon, és így több cikluson keresztül is időtálló legyen. Ezek a feltételek azonban a hétfőn elfogadott alkotmány esetében nem teljesültek, így Schiffer továbbra is helyes döntésnek tartja, hogy az LMP távolmaradt az alkotmányozástól. A kétharmados törvények vitájában azonban részt fogunk venni, mondta.
A sarkalatos törvényeket „a kormány köteles a parlament elé terjeszteni”, nyilatkozta lapunknak Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke. Vagyis a kétharmados jogszabályokat – amelyeket az év végére meg kell alkotnia az Országgyűlésnek – nem képviselői indítvány alapján tárgyalja a parlament. Ez viszont azt is jelenti, hogy adott esetben a kormánynak egyeztetnie kell társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel a tervezett módosításokról, vagy egy-egy kétharmados jogszabályról. (Az Országgyűlés házszabályával kapcsolatos törvényt nyilván nem a kormány terjeszti elő – a szerk.)
Többtucatnyi kétharmados törvényről van szó. Balsai István véleménye szerint bizonyos sarkalatos törvények megvitatását még a parlamenti nyári szünet előtt el kell kezdenie a plénumnak. Ezek közül a politikus az egyik legfontosabbnak a választójogi törvényt nevezte, várhatóan ez az elsők között lesz. (A határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának „milyensége” még kérdéses. Az új alkotmány azt mindenesetre kimondja, hogy minden nagykorú állampolgárnak – lakóhelyétől függetlenül –joga van ahhoz, hogy a parlamenti képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán szavazzon és választható is legyen.)
Legkésőbb ősszel a parlament elé kerül az új választási törvény – nyilatkozta tegnap Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Azt mondta, az új alkotmány részletes szabályokat tartalmaz a választásokra és a választhatóságra vonatkozóan. Minden sarkalatos törvényt ebben a kérdésben 2012. ja nuár 1-jéig megalkot a kormány, vagyis a választójoggal kapcsolatos szabályozás is legkésőbb ősszel a parlament elé kell hogy kerüljön – fűzte hozzá. Lázár János kijelentette: 2014-ben kétszáz fős parlament lesz, és a kormány még az idén szeretné felállítani az erre vonatkozó szabályokat. Részleteket nem árult el, csak annyit mondott: szeretné, ha minden kétharmados törvényhez az ellenzék is hozzájárulna. Azt mondta: májusban teszi le a Belügyminisztérium a törvény új koncepcióját a kormány asztalára, és reméli, hogy a költségvetés vitájáig megszületik az új törvény, amely új önkormányzati rendszert eredményez.
A családvédelmet is szabályozzák
Az önkormányzati törvény módosítása is reflektorfénybe kerülhet, de lapunknak fideszes politikusok azt mondták: ez ősszel, de lehet, hogy csak télen történik meg, mert „még csak a változások kontúrjai látszanak, és vita is van az önkormányzati-állami hatáskör- és feladatmegosztásról. A Hoffmann Rózsa (KDNP) által jegyzett oktatási törvények is szeptemberben a T. Ház elé kerülnek, ezt Balsai István is megerősítette. Orbán Viktor miniszterelnök korábban két hetet adott az oktatási államtitkárnak az új felsőoktatási koncepció elkészítésére. Az alkotmányügyi bizottság elnöke kiemelte továbbá az igazságszolgáltatással összefüggő kétharmados törvényeket is, hiszen a változások akár tíz jogszabályt is érinthetnek. Az ügyészségi törvény is kétharmados lesz. Emellett a sarkalatos törvények közé kerülnek a családok védelméről, a közteherviselésről, valamint a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól szóló rendelkezések, de a nemzeti vagyon megőrzésével kapcsolatos jogszabály is.
Lapunknak fideszes politikusok kiemelték, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a PSZÁF-ról szóló jogszabály is kétharmados lesz. Azt, hogy a jegybanktörvényt korrigálják-e, és hogyan, egyelőre nem lehet tudni, de a kormányoldalon „ezt kényes kérdésnek tartják”, olyannak, „ami óvatosságot igényel”. Az új alkotmány szerint a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is a sarkalatos törvény határozza meg.
Az MSZP és az LMP részt vesz a sarkalatos törvények vitájában
