Meg kell valósítani a kormányprogramban megtalálható célokat, melyek kulcsszavai a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend.
A tárcavezető az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának keddi ülésén összegezte a minisztérium szociális területen tett eddigi lépéseit.
Réthelyi Miklós hangsúlyozta: a tárca szociális ágazata az elmúlt közel egy évben azért dolgozott, hogy az egyéni és a társadalmi felelősség egyenértékűségének hangsúlyozásával kiutat teremtsen a szegénység és munkanélküliség csapdájából.
Mint mondta, a kormány, illetve a minisztérium egyik fontos célja az EU-elnökség féléve alatt az, hogy elősegítse a szemléletváltást a családdal, a házasság megítélésével kapcsolatban, valamint elősegítse a fogyatékossággal élők iránti érzékenység, szolidaritás növekedését.
Emlékeztetett arra: a nagyjából egy évvel ezelőtt meghirdetett Nemzeti Együttműködés Programja szociális biztonságot érintő fejezetében célul tűzte ki, hogy a családokat meg kell erősíteni, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokat fejleszteni szükséges, valamint az ifjúság jövőjét támogatni kell.
Kiemelte: e célok megvalósulása érdekében az Országgyűlés elfogadta egyebek mellett azt a szabályt, amely lehetővé teszi az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését akkor, ha a gyereknek 50 igazolatlan órája van. A gyermekvédelem területén tett lépesek közül kiemelte a felügyelt kapcsolattartás bevezetését, illetve az örökbefogadásban közreműködő civil szervezetek tevékenységének törvényi szabályozását. Módosult a bölcsődei gyermekétkeztetés térítési díjára vonatkozó szabályozás és egyszerűsödött a családi napközik engedélyezési eljárása – mondta.
A demográfiai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta: kiszámíthatóan működő családtámogatási rendszert kell létrehozni, amely biztosítja, hogy a gyermekvállalás ne járjon az elszegényedés kockázatával. Véleménye szerint ezt segíti elő a családbarát adórendszer kialakítása.
A fontos eredmények közé sorolta, hogy a nők 40 év jogosultsági idővel elmehetnek nyugdíjba, amelynek köszönhetően erősödhet a nagyszülői, a nagymamai szerep.
Réthelyi Miklós a szociális ellátásokkal kapcsolatos változások közül kiemelte, hogy 500 ezer forintra nőtt az illegális szociális otthonokat működtetőkre kiszabható bírság összege.
Leszögezte, a minisztérium a fogyatékos ügy, a foglalkoztatás rehabilitáció, és az esélyegyenlőség területén is számos olyan lépést tett, amelyekkel korrigálta az előző kormányok rossz döntéseit, mulasztásait. Példaként egyebek mellett a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását tartalmazó első nemzeti jelentés elkészítését említette.
A miniszter úgy látja, a tárcának számos tennivalója van az idős-ügy és nyugdíj területén. Ezek közé sorolta a nyugdíjreformot, amelyet szerinte úgy kell véghez vinni, hogy a nyugdíjrendszer fenntartása a közpénzügyek tekintetében ne járjon káros, több generációt érintő negatív következménnyel.
Réthelyi Miklós ezután a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolt. Arra a felvetésre, igaz-e, hogy valójában kevés nő tud elmenni 40 év után nyugdíjba, azt felelte: még nincsenek erre vonatkozó adatok, ezt nagyjából egy év múlva lehet megmondani.
Az illegális szociális otthonok felszámolásával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, eddig több mint harmincat zárattak be és álláspontja szerint elrettentő hatásúak a tárca ezen a területen hozott döntései.
A parlament akadálymentesítésével kapcsolatos kritikára reagálva kijelentette: a kedden és szerdán zajló fogyatékosügyi konferencia ebből a szempontból vizsga is lesz, mert kiderül, hogy az érintettek tudnak-e közlekedni az épületben.
Álláspontja szerint nem okoz gondot, hogy a szociális ágazat egy nagy tárcához tartozik, mert a kormányzati munka területén megjelenik ez a szempont.
A miniszter jelezte: májusra elkészül a nemzeti szociálpolitikai koncepció végleges változata.
MTI