Nem tekintette a közvélemény valódi beleszólási lehetőségnek a „nemzeti konzultációs” kérdőíveket. A HVG megbízásából készült Medián-felmérés szerint változatlanul nagy többségben vannak azok, akik fontosnak tartanák, hogy ha új alkotmányt hoznak létre, azt népszavazás szentesítse.
A Fidesznek az elmúlt hónapok éleződő alkotmányozási vitáiban nem sikerült a társadalom nagyobb részét az új alaptörvény mellé állítania: akárcsak a decemberi Medián-felmérés során (HVG, 2010. december 25.), most áprilisban is az emberek kevesebb, mint egyharmada véli úgy, hogy szükség van új alkotmányra. A társadalmi vitának a kormánypárt által alkalmazott módszere nem aratott osztatlan sikert. Igaz, az április első hétvégéjén 1200 fős reprezentatív mintán elvégzett felmérésben megkérdezettek a hivatalosan bejelentettnél nagyobb (22 százalékos) arányban állították, hogy megválaszolták és visszaküldték a kérdőívet, de ebben valószínűleg a feltételezett elvárásnak való megfelelés szándéka fejeződött ki. A közvélemény-kutatásban csak minden harmadik ember értett egyet azzal, hogy „a kérdőívek mindenkinek megfelelő lehetőséget kínáltak, hogy kifejtse az alkotmánnyal kapcsolatos véleményét”, a többség (51 százalék) szerint „a módszer csak arra volt jó, hogy leplezze a valódi társadalmi vita elmaradását”. Még nagyobb (57 százalékos) többség van azon a nézeten, hogy nem lenne szabad életbe léptetni olyan nemzeti alaptörvényt, amelyet egyedül a kormányoldal szavazott meg, és csak a megkérdezettek harmada véli úgy, hogy a Fidesz a kétharmados többség felhatalmazásával ellenzéki szavazatok nélkül is teljesen új alkotmányt léptethet életbe. Figyelmet érdemel, hogy még a kormánypárti szavazók jó negyede is az előbbi, önkorlátozásra hajló álláspontot képviseli. A közvélemény ugyanakkor az alkotmányozástól távolmaradó pártok magatartásával sem elégedett: csaknem kétharmados (62 százalékos) többségben vannak, akik szerint „az ellenzéki pártoknak mindenképpen részt kellene venni a parlamenti vitában, hogy képviseljék a választóik akaratát”. Igaz, az érintett két párt, az MSZP és az LMP szavazói megértőbbek: 54 százalékuk szerint „érthető, hogy ezek a pártok távol akarnak maradni a Fidesz által erőltetett alkotmányozástól”. Abban viszont változatlanul elég széles körű az egyetértés, hogy fontos lenne, ha népszavazás erősítené meg az új alkotmányt: decemberben 58, most 57 százalék hangoztatta ezt. A Fidesz elutasító álláspontjával szemben szavazóinak 38 százaléka népszavazáspárti.
A teljes cikk ITT olvasható.