A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló szatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról – állítja Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője.
,,Valóban léteznek természetes alapanyagokból – például burgonya- vagy kukoricakeményítőből – készülő szatyrok, amelyek elvileg teljesen képesek lebomlani. De a Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok 99,9 százaléka nem ilyen” – hangsúlyozta Graczka Sylvia.
Elmondása szerint ez utóbbiak, bár szerepel rajtuk a környezetbarát termék védjegy, olyan, gyakran nehézfémeket tartalmazó katalizátorokat tartalmaznak, amelyek gyorsítják a műanyagláncok hasadását, ezáltal a szatyor szétesését.
,,Ugyanolyan műanyag szatyrokról van szó, csak még plusz adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek az adalékok, amellett, hogy az egészségre veszélyesek, a szelektív gyűjtést is beszennyezik: az újrahasznosítók panaszkodnak, hogy nem tudják ugyanúgy kezelni ezeket a szatyrokat, mint a hagyományos nejlonzacskókat” – fejtette ki a Humusz kommunikációs vezetője.
Mint mondta, házi kísérleteket is végeztek, hogy az elvileg 90 nap alatt lebomló zacskók valóban szétesnek-e. „Szó sincs ilyesmiről, nem tűnnek el; de ha szét is esnek egy idő után, attól az még apró darabokra hullott műanyag lesz” – hangsúlyozta.
Graczka Sylvia szerint egyszerű adótechnikai megfontolások állnak az áruházláncok bioszatyor-forgalmazása mögött: a termékdíjtörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a kibocsátott szatyrok egynegyede ilyen, nem kell termékdíjat fizetni a fennmaradó háromnegyedre sem.
A Humusz elrakható vászontáskák és hasonló, tartós bevásárlótáskák használatát javasolja szatyrok helyett.