Nem önmagában a készülő alaptörvény, hanem az alkotmányos rendelkezések kibontását szolgáló sarkalatos törvények határozzák meg Magyarország jogállami berendezkedésének milyenségét – mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke Kaposváron.
Az idei Jogi Beszélgetések második napján a somogyi megyeszékhelyen vendégeskedett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Varga Zs. András, a Legfőbb ügyész helyettese is.
– Kaposvári polgárként jobban érzem magam a készülő új alkotmány miatt, hiszen olyan fontos emberi értékek és remények fogalmazódnak meg benne, amelyek remélhetőleg helyet kapnak majd a sarkalatos törvényekben is – fogalmazott Szita Károly az előadásokat követő sajtótájékoztatón. Kaposvár polgármestere hozzátette: Önkormányzati vezetőként is szükségesnek tartom a változtatást, hiszen a jelenlegi rendszer tarthatatlan, más struktúrában kell működtetni az önkormányzatokat. Ma hazánkban 300 önkormányzat látja el a helyhatóságokra osztott feladatok 90 százalékát, miközben azok mind a 3200 önkormányzatra vonatkoznak.
– Egy állami intézményben szolgálatot teljesítő emberként nehéz véleményt mondani a készülő alkotmányról, már csak azért is, mert életemben nem írtam még le olyan mondatot, amelynél ne tudnék jobbat – kezdte értékelését a Legfőbb ügyész helyettese. Dr. Varga Zs. András szerint az ügyészség részéről nincsenek jelentős kifogások a szöveggel kapcsolatban, a szervezet nyugodtan néz az új alaptörvény elébe, bízva abban, hogy az országgyűlési vita sem okoz meglepetéseket.
– A jelenleg hatályos alkotmányban és a tervezetben sem szerepel az ügyvédség fogalma, annak ellenére sem, hogy az ügyvédség alkotmányos tényező – mondta Dr. Bánáti János. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az ügyvédség híd szerepet tölt be a magán- és közszféra között, ezért mindenképpen szeretnék, ha legalább két mondat erejéig megjelenhetne az alaptörvényben. Bánáti János úgy látja, hogy az államtól való teljes függetlenség, az ügyvédi titoktartás, a védelem, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog alapértékei egy jogállamnak.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint ma már nem az a kérdés, hogy kell-e új alkotmány vagy sem, hanem az a cél, hogy az új alaptörvény minél jobb legyen.
– Ehhez mi is hozzájárulunk azzal, hogy a jobbítás szándékával megfogalmazzuk szakmai javaslatainkat. Véleményem szerint az új alkotmányban a jelenlegi tervezeténél hangsúlyosabban kellene megemlíteni a bírói hatalmat, s figyelembe kell venni az európai kultúrán alapuló jogi hagyományokat is – mondta Dr. Baka András. A Legfelsőbb Bíróság elnöke hozzátette: Nem önmagában a készülő alaptörvény, hanem az alkotmányos rendelkezések kibontását szolgáló sarkalatos törvények határozzák majd meg Magyarország jogállami berendezkedésének milyenségét.
– Az Alkotmánybíróság távolságtartással vesz részt az alkotmányozásról szóló vitában, hiszen nem tanácsadója a törvényhozóknak – szögezte le a testület elnöke. – Ennek ellenére véleményeztük a tervezetet, amely a sok változatlan rendelkezés mellett új – köztük az Alkotmánybírósággal foglalkozó – passzusokat is tartalmaz. Dr. Paczolay Péter szerint ezek új típusú alkotmánybíráskodást eredményeznek. Egyebek között azt, hogy az előzetes normakontroll helyett a konkrét ügyekre kell koncentrálniuk. Az Alkotmánybíróság elnöke bízik abban, hogy hatáskörük a költségvetési-, pénzügyi- és adótárgyú törvények kapcsán sem csökken majd az elfogadott alkotmányban.
Forrás: www.onkormanyzat.mti.hu