Az önkormányzati rendszer átalakításának irányairól tanácskoznak a polgármesterek és az önkormányzati szakemberek Gödöllőn. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által rendezett kétnapos konferencián a önkormányzati reformról, településüzemeltetési kérdésekről, valamint az egészségügyi-, közoktatási- és szociálpolitikai reform önkormányzati hatásairól cserélik ki véleményüket a résztvevők.
A Művészetek Házában megrendezett tanácskozás első napján dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, az Alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke adott áttekintést arról, hol tart az új Alkotmány előkészítése, és az hogyan érinti az önkormányzatok működését.
A tanácskozás első napján dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, az Alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke adott áttekintést arról, hol tart az új Alkotmány előkészítése, és az hogyan érinti az önkormányzatok működését.
Gémesi György elmondta, fontos döntések előtt áll a politika, hiszen új alkotmány készül, s átalakul a közigazgatási rendszer és az állam szerepe. Az önkormányzati szektor minderről szakmai véleményt tud formálni, ezt a célt szolgálja a jelenlegi fórum is.
Az önkormányzatok jelenleg a közszolgáltatások 70 százalékát látják el, alapvető érdek, hogy jó önkormányzati rendszer alakuljon ki Magyarországon. Véleménye szerint helytelen döntés volt, hogy az önkormányzati érdekképviseleteket tagjaik száma szerint differenciálták, de tény, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségét azóta is meghívják az egyeztetésekre.
Az új Alkotmány előkészületeiről szólva Gulyás Gergely elmondta, 1990 óta minden egyes parlamenti ciklusban célul tűzték ki egy új Alkotmány megalkotását, amire már nagy szükség van, mivel az 1990-ben történt átdolgozás nem volt alkalmas arra, hogy a nemzetnek célt adjon, és arra sem, hogy megakadályozza az államadósság nagymértékű növekedését. Mint mondta, az új Alkotmány az önkormányzatok mindennapi működésének tekintetében nem tervez nagyobb eltéréseket.
Jelentősebb változásokat az önkormányzati finanszírozás és hitelfelvétel tekintetében terveznek. Elsődlegesnek nevezte az önkormányzati és az állami feladatok átgondolását. Az önkormányzatok hitelfelvételének változtatása kapcsán úgy fogalmazott: Nem az önkormányzatok tehetnek arról, hogy ilyen mértékű adósságot halmoztak fel, de fontosnak nevezte, hogy az államnak rálátása kell, hogy legyen az önkormányzatok kötvénykibocsátására, mivel – véleménye szerint – tarthatatlan, hogy az államnak nincs pontos képe, egy az államháztartási hiányt jelentősen befolyásoló adatról
Fontosnak nevezte az összeférhetetlenség kérdését is: már a 2014-es országgyűlésben se vehessenek részt polgármesterek. Kitért azonban arra is, hogy az így keletkező szakmai hiányosságot pótolni kell. Erre – mint mondta – megoldást jelenthet, ha az önkormányzati törvény lehetőséget ad egy testület létrehozására, aminek keretében az önkormányzati szakembereket bekapcsolhatják a központi költségvetés munkáiba.
Bekényi József elmondta, hogy a kormányzat a teljes közigazgatási rendszer átalakítását és az állam szerepének újragondolását tűzte ki célul. Ehhez a politikai feltételek most adottak.
Az önkormányzati törvény utolsó átfogó módosítására 1994-ben került sor. Azóta nem sikerült a holtpontról elmozdulni. Most az új alkotmány alapján újra lehet fogalmazni az önkormányzatok rendeltetését és húsz év tapasztalatainak birtokában ki lehet küszöbölni a rendszer anomáliáit.
Az önkormányzatok számos gonddal küzdenek, a lakosság számára viszont a közszolgáltatási feladatok ellátásának színvonala az elsődleges. Mint kifejtette: az aranykorként emlegetett első önkormányzati ciklus sikere a településeken akkor felszabadult energiákban rejlett.
Az idő múlásával az ágazati törvények változásai egyre szigorúbb előírásokat fogalmaztak meg az önkormányzati feladatellátással kapcsolatban, de mind alacsonyabb lett ezek állami finanszírozása. Kinyílt az önkormányzati olló, majd a települések jelentős részének eladósodásához vezetett a gyakran nem a legfontosabb célok pályázati támogatásához szükséges saját forrás előteremtése. A tervezett átalakítás az államreformhoz fog kapcsolódni, amely a nagy ellátó rendszereket is módosítja. Az önkormányzatok státusza nem változik. Marad a kétszintű – települési és megyei – rendszer, alá fölé rendeltség nélkül.
Az önkormányzati és az állami feladatok megosztását együtt, párhuzamosan kell majd vizsgálni. Az önkormányzatoknál maradnak az alapvető településüzemeltetési feladatok, ezekre épülhetnek majd rá további funkciók a települések méretétől függően. Ésszerűen korlátozzák a hitelfelvételüket, erősebb törvényességi ellenőrzést gyakorolnak felettük. A megyék szerepkörét úgy alakítják át, hogy a jelenlegi intézményfenntartó helyett inkább fejlesztő jellegük legyen.
Az önkormányzatok finanszírozása, gazdálkodása kapcsán Lóránt Zoltán egyetemi tanár úgy fogalmazott, a normatívák folyamatos változása nagyban hozzájárult, hogy gazdálkodásuk ellehetetlenült. Ezért fontosnak nevezte egy új normatíva rendszer kidolgozását, de elengedhetetlennek nevezte az önkormányzati pénzügyi fegyelem megerősítését is.
A tanácskozáson ma egészségügyi és közoktatási kérdésekről esik szó. Gödöllőn Szócska Miklós és Hoffmann Rózsa tájékoztatja a résztvevőket.
Forrás: www.onkornet.hu