Lassan lecsenghet a médiatörvény körüli vita, azt viszont egyelőre csak jósolni lehetne, hogy a konfliktus mennyit hozott a pártnak és mennyit vitt népszerűségben a Fidesztől; bár a jobboldali szavazók bizonyára ezt, tehát a Magyarországot ért támadásokért való elégtételt várták el a miniszterelnöktől – így nyilatkozott Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este.
Kumin úgy látja: a februártól esedékes strukturális reformokat anélkül is meg lehet lépni, hogy azzal jelentős csoportoknak „blokkszerűen” okozna érdeksérelmet a kormányzat.
Ha nem sikerül a politikai riválisoknak felmelegíteni a médiatörvény témáját, új érveket találni és új szempontokat vinni a vitába, akkor az egész jogszabály körüli diskurzus elkezd lecsengeni – nyilatkozta a Duna Televízióban Kumin Ferenc, aki szerint eddig is sokkal inkább a politikai riválisok akciójáról, semmint szakmailag megalapozott ellentámadásról lehetett beszélni. „Egyre kevésbé érzem, hogy az elnökséget meghatározó témákhoz – a keleti partnerség, a roma integráció, az energiabiztonság kérdéséhez – beköthető lenne a magyar médiatörvény kritikája és emiatt lennénk majd nehéz helyzetben az elnökség idején” – fűzte hozzá a Századvég vezető elemzője.
Ugyanakkor elismerte: nagy teher Magyarországnak és az elnökségünknek is – a strasbourgi EP-ülés ékes bizonyítéka ennek -, hogy utóbbit ilyen körülmények között kellett elkezdeni . „Az, hogy ilyen stílusban kellett vitatkozni, hogy különösen a válaszában a magyar miniszterelnök is indulatossá vált, ez nyilván nem cél és nem öröm” – érvelt az elemző, megjegyezve: Orbán Viktor strasbourgi fellépése, akár az indulatával együtt is, nagyjából hozta azt, amit a Fidesz-választók elvártak a kormánypárt elnökétől.
Hozhat is, vihet is a konfliktus a Fidesztől
„Nehéz kérdés, jósolni kellene” – így reagált Kumin Ferenc arra a kérdésre, hogy vajon idehaza hozhat-e a Fidesznek és a miniszterelnöknek támogatottságban a konfliktus, avagy éppen elvihet a párt népszerűségéből. „Akinek eddig nem volt szimpatikus Orbán Viktor, annak most sem vált szimpatikussá, ha nézte a strasbourgi közvetítést; ez még arra is alkalmas lehetett, hogy ráerősítsen az Orbán Viktorral kapcsolatban emlegetett kritikákra, nevezetesen, hogy offenzív, túlzottan magabiztos, ad abszurdum arrogáns. Akik viszont úgy érezték – és a jobboldali szavazók körében bizonyára inkább ez lehetett a hangulat -, hogy Magyarországot egy támadás érte és ezért elégtételt kellene venni, azok számára ez a miniszterelnöki teljesítmény nagyjából hozta a várakozásokat” – szögezte le a Századvég vezető elemzője.
Az Európai Néppárt már felsorakozott a Fidesz mögött
A médiatörvényen túl az Alkotmánybíróság jogköreinek kurtítása, a különadók ügye, avagy a határon túl élő majdani magyar állampolgárok lehetséges magyarországi szavazójogával kapcsolatban is születtek nemzetközi kritikák. Az mennyiben nehezítheti a Fidesz és a miniszterelnök dolgát, hogy e kérdésekben az Európai Néppárt frakciójában sem teljesen egységes mellette a kiállás? – vetette fel a Közbeszéd.
„Ez probléma lenne, ha így lenne, és voltak olyan szakaszai a vitának, amikor ez volt látható – ezek voltak a gyors reakciók. De a strasbourgi vita, a néppárti felszólalások arra szolgáltattak bizonyosságot, hogy ezeket a sorokat időközben sikerült rendezni” – reagált Kumin, megjegyezve: az európai pártcsalád nyújtotta hátország a Fidesz számára is nagyon fontos .
Komolyabb áldozatok nélkül is lehet reformálni
Idehaza februárra ígért strukturális reformokat a kormányzat, a miniszterelnök egy lapinterjúban egyelőre néhány területet jelölt meg változtatandóként – várhatóan csökken majd a gyógyszerkassza kerete, csökkentenék a rokkantsági nyugdíjasok számát is, átalakulna a közösségi közlekedés. Ugyanakkor az egyik helyettes államtitkár szerint már idén közel kétszáz milliárdos kiadáscsökkentést lépnének meg. A racionalizálásoknak milyen hatása lehet a Fidesz népszerűségére? – vetette fel a Közbeszéd.
Azt a politikai hibát vélhetően nem készül elkövetni a kormány és a kormánypárt, hogy pontosan ugyanolyan típusú és természetű reformokba kezdjen, mint amelyeket ellenzékben hevesen támadott és amely támadások lényegében a mostani sikeréhez vezettek – vélekedett Kumin Ferenc. A vezető elemző úgy látja: olyan területekre próbál összpontosítani a reformokkal a kormány, ahol kevésbé reprezentáltak a saját választói. Másrészt nyilván arra is törekszik a kormányzat, hogy mire eljut a következő választásokhoz, amikor meg kéne fizetni a reformok politikai árát, addigra a változtatások esetleg kárvallottjai körében is nyilvánvaló váljon, hogy nem lett rosszabb a helyzetük.
„Ez egy nehéz egyensúlyozás. Viszont abban mindenki egyetért, hogy rengeteg pocsékolás van ma az átalakításra szánt rendszerekben. Tehát lehet úgy takarékoskodni és reformokat végrehajtani, hogy nagy társadalmi csoportok blokkszerűen nem válnak az átalakulások veszteseivé” – érvelt a politikai elemző a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
Forrás: Duna TV