Alapvetően könnyen megoldhatónak találták a keddi matematika érettségi írásbeli feladatait a vizsga után az MTI-nek nyilatkozó diákok és pedagógusok.
Nagy Anett, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatóhelyettese az MTI-nek elmondta, a középszintű matematika érettségi első felét a diákok az átlagosnál könnyebbnek találták. A több, egyszerű típuspéldákat tartalmazó feladtok megoldására a rendelkezésre álló 45 perc helyett a többségnek elegendő volt 20-25 perc is.
A vizsga második felét a diákok többsége nehezebbnek érezte, a részfeladatokból álló példákban sokat kellett számolni, ami magában rejti a hibázás lehetőségét. A három választható feladat közül első olvasásra sokakat elriasztott a dominós példa, melynél a valószínűség-számítás során tanultakat kellett alkalmazni. A többség ezért a térgeometriai és az internetezési szokásokról szóló statisztikai feladatot választotta – közölte a matematikatanár.
Szombathelyen a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium 130 középszinten érettségiző diákjainak nem okozott különösebb nehézséget az idei matematika feladatsor megoldása, szavai szerint nagyjából olyan nehézségű példákat kaptak, mint amilyenre számítottak – közölte az MTI-vel Véghné Busics Hilda igazgató.
Elmondta, nagy izgalom előzte meg a matematika érettségit, de szavai szerint ahogy a diákok kinyitották az első tizenkét feladatot tartalmazó oldalakat, határozottan érzékelhető volt, hogy megnyugodtak, hiszen abban olyan egyszerű példákat találtak, amelyeket egy kis gondolkodással, alapvető matematikai ismeretek birtokában különösebb számítások nélkül meg lehetett oldani.
„Ilyen volt szerinte az a példa, amelyben azt kellett kiszámolni, hogy ha ma kedd van, akkor száz nap múlva a hétnek melyik napja lesz” – mondta.
Hozzátette: volt a feladatok között egyszerű térfogatszámítás, amihez tisztában kellett lenni a mértékegységekkel és azok átváltásával és szerinte pofonegyszerű volt az exponenciális egyenlet is, meglepő volt viszont az igazgatónő szerint, hogy az idei feladatsorban nem volt logaritmusos feladat.
Szavai szerint a 16-os „dominós” feladatnál különös figyelmet igényelt, hogy csaknem egy oldalnyi volt a feladat leírása, a 18-as „halmazos” feladatnál már részletesebb számításokat kellett végezni, a halmazos és valószínűség-számításos feladat pedig valószínűleg már próbára tette a jobbakat, az ötösért indulókat is.
„A segítő csoki sokat segített” – e szavakkal, és fülig érő szájjal jött ki a matematika írásbeli érettségiről kedden a Debreceni Egyetem (DE) Kossuth Lajos gyakorló gimnáziumában az a diáklány, aki előző nap „segítő csokit” kapott a tanárától.
Társai is azt mondták, hogy nem volt nehéz, valami ilyesmire számítottak, és az idő is elegendő volt „a jól összeállított, érdekes feladatok” megoldására.
Bíró Erzsébet, a Kossuth gimnázium matematika vezetőtanára szerint az előző évekhez hasonló nehézségi szintű feladatokat kaptak a diákok, amelyeket a rendelkezésre álló időben jó szinten meg lehetett oldani.
A szaktanár ugyanakkor túlzónak nevezte az egyik feladat szövegterjedelmét: „amikor egy faladat szövege egy teljes oldal, akkor az millió buktatót rejt magában”.
Szerinte ez nem feltétlenül képességet mér, hogy a gyerek fel tudja-e fogni az ott szereplő információkat, hanem hogy a pillanatnyi állapotától függően minden apró körülményt észrevett-e, jól vett-e figyelembe. „Az értékeléskor meglátjuk hogyan tudták ezt kezelni a gyerekek” – mondta el az MTI-nek Bíró Erzsébet hozzátéve, hogy a DE Kossuth Lajos gyakorló gimnáziumában 178-an érettségizek matematikából, 159-en középszintű, 19-en pedig emeltszintű vizsgát tettek.
Gránásiné Bácsi Tünde, a pápai Református Gimnázium tanára az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, a matematikai érettségi feladatsorának első részét akár általános iskolai tudással is meg lehetett oldani. A diákjaik többnyire szintén könnyűnek értékelték az érettségi ezen részét, úgy érezték, hogy összességében véve jól sikerült a feladatok megoldása.
Elmondása szerint egyre több a kombinatorika és a százalékszámítás a feladatsorok között, a legnagyobb gondot pedig az jelenti, hogy egyre jobban építenek a szövegértésre, ez pedig nagy gondot okoz a diákoknak.
A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium matematika-fizika-biológia-kémia szakos tanára, Moharos Sándor arról számolt be az MTI-nek, hogy a középszintű matematika feladatsor olyan volt, amire számítani lehetett. Az első részben, illetve a második rész első fele egyetlen diáknak sem okozhatott meglepetést, azokat „rutinból meg kellett oldani”.
Mint elmondta, a diákok felszabadultan jöttek ki a termekből, sőt akadt olyan tanuló is, aki szerint élvezetes volt a feladatok megoldása. Hozzátette: a rendelkezésre álló idő elegendő volt, főleg az első részben, a második esetében kevesen adták be idő előtt a feladatsort.
Úgy vélte, a tavalyinál „kissé nehezebbek voltak a feladatok, de egyáltalán nem megoldhatatlanok”.
Szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak az érettségik.
MTI
A fotón: diákok a matematika írásbeli érettségi vizsgán a XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban 2018. május 8-án. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1.183 helyszínen összesen mintegy 110.700-an adnak számot tudásukról. MTI Fotó: Máthé Zoltán