Megkezdődött a karácsonyra készülődés Zala megyében. Hazánk legnagyobb fenyőt adó térségében szombattól vágják az eladó sorba növekedett fákat. Nemespátrón, a Dömötörfy család fenyő birtokáról is megindulnak az első szállítmányok. A fenyő azonban nemcsak a karácsony éke. Évek és évszázadok óta legendák és gyógymódok kötődnek hozzá. Sőt, vannak legendák amelyek úgy tartják: már a trójai falovat is fenyőből készítették.
A fenyő feltehetően az emberiség őskorában is mágikus fa volt. Örökzöld ágai a téli napforduló után is a világosságot, az újjászületést, a meleg és a fény visszatértét, a rontó szellemek kiűzését hirdették. Szimbolizálták az életerőt, az állandóságot, a hosszú életet, a halhatatlanságot. Bizonyos krónikák alapján, Jézus annak idején egy fenyő alatt talált oltalmat üldözői elől és ezért lett a karácsony szimbóluma ép ez a fa, s ezért nevezik bizonyos tájegységeken Isten fájának.
A fenyőnek korábban Japánban és Kínában volt nagy a kultusza. Hitük szerint az élők testét és a holtak lelkét erősíti. Egy régi kínai monda szerint a fenyőfa adott élelmet és szolgált orvosságként a hegyekben élő, filozófiával és orvostudománnyal foglalkozó, hosszú életkort megélt taoista szerzetesek számára is.
A párban növekvő fenyők a házasságban töltött boldogság jelképei.
Más felfogás szerint a fenyő jelképezi a férfiasságot, a bátorságot, merészséget, a vakmerőséget, megfontolatlanságot, sőt a nagyképűséget és a győzelmet is. Görögországban a remény fája. Állítólag a trójai falovat is fenyőből faragták. A druidák december 23-án ünnepelték a fenyőfákat, a kelták szerint ezen a napon született a termékenység szelleme.
A fenyőtoboz az élet tüzének, az egészség helyreállításának a szimbóluma, a rómaiek a szűziesség jelképének tartották. A tobozokat Diana istennőnek szentelték. Dionüszosz hívei fenyőből készült koszorút viseltek.
A fenyőfák a sámánok számára hídként szolgáltak a világ és a természetfölötti világ között. Az illatos fenyőt nemcsak rituális és mágikus célokra használták, régről ismert a gyógyereje is. Többek között hatásos cukorbetegségek, reumás- és szívpanaszok kezelésére, légzőszervi problémák kúrálására, de remekül alkalmazható gyulladásos megbetegedések és gyakori fejfájások esetén is. Kiváló méregtelenítő és idegnyugtató, nagy mennyiségben C-vitamint tartalmaz.. Erősíti az izmokat, a kötőszövetet és serkenti az anyagcserét. A frissítő, aromás illat, amely a tűlevelekből árad, gyógyító hatású. A tűlevelek legfőbb hatónayaga az illóolaj, amely főként a hörgőket nyugtatja és gyógyítja. Ezért a népi gyógyászat is leginkább megfázás és tüdőbetegségek kezelésére használja. A fenyőtűből készült tea reuma, köszvény, sportsérülések és vérellátási zavarok ellen is hatásos, továbbá erősíti az idegket. Főzete 2-5 evőkanál tűlevél leforrázásával készül, mézzel, különösen fenyőmézzel ajánlott fogyasztani.
Fenyő szörp: 5-6 marék zöld fenyőhajtást egy nagyobb edényben felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, teszünk bele két felkarikázott citromot, felforraljuk és 24 órát állni hagyjuk. Másnap leszűrjük, literenként 1 kg cukorral újraforraljuk. Ha elolvadt a cukor, levesszük a tűzhelyről és tiszta csavaros üvegekbe rakjuk, 5 percre fejre állítjuk majd hűvös helyre rakjuk. ( Az eredmény meglepően sűrű, már-már mézszerű szörp, ami vízben, szódavízben kis mennyiségben feloldva és jól elkeverve teljesen feloldható. Kellemesen üdítő ital)
Fenyőtea: Szórjunk egy lábosba 2 evőkanál lehetőleg friss tűlevelet vagy fiatal hajtást és fenyőrügyet, öntsük le 5 dl vízzel, kis ideig forraljuk, majd takarjuk le, és tegyük félre 30 percre, hogy leülepedjen. Naponta, az étkezések között fogyasszunk el 3 nagy csésze mézzel édesített teát. Még hatásosabb, ha 5-6 kisebb adagra ösztva isszuk meg a nap folyamán.