A miniszterelnököt is kérdezték a képviselők hétfőn az azonnali kérdések órájában a Parlamentben. A Jobbik politikusa arra volt kíváncsi: milyen országot épít a kabinet, az LMP pedig a minimál nyugdíj alacsony összegét tette szóvá, de szóba került a Parlamentben Gyurcsány Ferenc és az Altus Zrt. ügye is.
Volner János a Jobbik képviselője, arra kérdezett rá a miniszterelnöknél: milyen országot épít a kormány? Szerinte a kabinet a saját embereit ültette számos pozícióba, aminek következtében, és az oligarchák térnyerése miatt hatszázezer alacsony bérű ember hagyták el az országot. Bírálta az oktatás színvonalát, az egészségügyi ellátást, az uniós források felhasználását, és azt, hogy „a politikai teljesítmény hiányát egy elképesztő hazugsággyárral próbálja ellensúlyozni a kormány”.
Orbán Viktor úgy felelt: magyar Magyarországot építünk. Az a cél, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson, és meg is érje dolgozni. 740 ezer új munkahely jött létre, pénzügyeink rendben vannak, alacsony az államháztartás hiánya, folyamatosan csökken az államadósság és idén 4 százalék felett lesz a gazdasági növekedés – sorolta. A kabinet a nyugdíjak reálértékét is megőrizte, idén nyugdíjprémiumot is fizet számukra. Mindezt úgy foglalta össze: olyan országot építünk, amely kiáll a nemzet egészéért, amelyben mindenki tehet előre minden évben legalább egy lépést, amely a saját lábán áll, és olyat, amely képes megvédeni külső határait.
Volner János viszonválaszában kijelentette: „az ország jövőjét a tantermekben döntik el azok a tanárok, akik az elmúlt évek leggyengébb teljesítményét nyújtják az önök által kidolgozott tanterveknek és az önök által vezetett oktatási rendszernek köszönhetően”.
Ön hetet-havat összehord, fogalmam sincs, mit kérdez – jegyezte meg Orbán Viktor a viszonválasz után, hozzátéve: ha már belegyalogolt páros lábbal a tanárokba, akkor hadd utasítsam ezt vissza. Lehet, hogy az iskolákban nem minden tökéletes, és a teljesítmény ingadozó, de ez szerinte nem jogosítja fel a politikust és pártját, hogy így beszéljen a magyar pedagógusokról.
A nyugdíjakról tett említést az azonnali kérdések órájában Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, aki arról beszélt, hogy ma Magyarországon 2,6 millióan kapnak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, ugyanakkor a minimál nyugdíj összege változatlan évek óta, 28.500 forint. Szerinte szégyen, hogy ma Magyarországon vannak, akik 100 euró, azaz 30 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak, ami arra sem elegendő, hogy a rezsit kifizessék belőle az idős emberek. Felidézte javaslatukat is, amely arról szólt, hogy a 28.500 forintot 50 ezer forintra emeljék. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy hajlandó-e ezt megszavazni?
Orbán Viktor válaszában rámutatott: a 28.500 forint egy számítási alap. A kormány teljesítette ígéretét, hogy minden nyugdíjasnak segítenek, és a garantálják, hogy a nyugdíjak értékét megőrizzék. Ez a legkisebb nyugdíj esetében is így van, ezt betartották, és nincs Magyarországon olyan ember, aki a kormányzásuk kezdete óta ne rendelkezne olyan nyugdíjjal, ami legalább olyan mértékben nőtt, mint az infláció volt – rögzítette a kormányfő, jelezve: vállalásukat a jövőben is teljesíteni fogják. A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte: ha úgy látják, van másik módszer a számítási alap meghatározására, szabályozására, akkor rendelkezésre állnak ennek szakmai megvitatására. Hozzátette: ma Magyarországon 110 ezer forint az átlagnyugdíj havonta. Orbán Viktor kijelentette: a kormány többgenerációs Magyarországban gondolkodik. Úgy tartják helyesnek, ha a szülők, nagyszülők megkapják azt az elismerést, amit munkájukért, a gyermekek felneveléséért megérdemelnek.
Budai Gyula azt kérdezte, vizsgálhatja-e a jegybank az Altus és a Human Operator Zrt. közötti összefüggést. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc cége 2016. márciusában és augusztusában két alkalommal is nagy értékű kölcsönt biztosított a Czeglédy Csaba irányította Human Operator Zrt-nek. Gyurcsány állítása szerint a 78-90 millió közötti összegek barátinak tekinthetők, amiből a diákok bérét fizették volna ki – mondta Budai Gyula, hozzátéve: ezek a szerződések olyan tételeket tartalmaznak, mint késedelmi kamat, személyi biztosíték, azonnali inkasszó, amelyek nem egy baráti kölcsönre jellemző, hanem üzletszerű hitelezést feltételez. Szerinte szükséges annak vizsgálata, hogy Gyurcsány Ferenc cégének volt-e megfelelő engedélye a hitelezésre, a pénzügyi kölcsön nyújtására. Ha nem, felmerül a bűncselekmény gyanúja, vagyis jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét valósította meg.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke úgy reagált: igen, vizsgálhatják, és ezt is meg is fogják tenni. Az MNB a tőle megszokott határozottsággal ki fogja vizsgálni az ügyet, és igen keményen fellép minden szabálytalanság ellen – hangoztatta.
Jelezte: a jegybank felügyeleti tevékenysége a pénzügyi intézmények prudenciális és fogyasztóvédelmi felügyeletén túl kiterjed a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók, személyek tevékenységének kiszűrésére is. A vonatkozó témában az MNB október 25-én megkapta a beadványt, és most adatgyűjtéssel tekintik át, szükséges-e piacfelügyeleti vizsgálat indítása – jelezte, hozzátéve: pénzkölcsön üzletszerű nyújtása csak az MNB engedélyével végezhető. Az, hogy egy kölcsönnyújtás üzletszerűnek minősül-e, nem csak a kamat függvénye – hangsúlyozta az alelnök.
Forrás: Országgyűlési Krónika
Fotó: MTI, Kovács Attila