Az ukrán oktatási törvény – a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban – szavatolja a „szükséges szintű” oktatást a nemzetiségek nyelvén és egyenlő lehetőséget biztosít minden állampolgár számára – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai ülésén.
Porosenko beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrán oktatási reform az oktatás színvonalának növelését, valamint az ország jövőjét és biztonságát szolgálja, a világban kialakult irányzatoknak megfelelően biztosítja a szabad nyelvhasználatot, a kisebbségeknek az anyanyelvű oktatást.
Nem engedhető meg, hogy egyetlen lakos vagy Ukrajnában élő bármely kisebbség is hátrányt szenvedjen az államnyelv ismeretének hiánya miatt, ez ugyanis végzetes egyenlőtlenségekhez, az érvényesülés csorbulásához vezet – húzta alá Porosenko. Kijelentette, Ukrajna nem a kisebbségi nyelvek használata ellen érvel, ismeretük szerinte gazdagítja az embert. Az ukrán nyelv ismerete ugyanakkor elengedhetetlen a munkavállalás és a karrier szempontjából. A gyerekek joga az ukrán nyelv ismerete, a törvény pedig a hátrányos megkülönböztetéstől óvja meg őket. Az ország hivatalos nyelvének kitűnő ismerete a lehetőségek bővülését jelenti, ennek érdekében pedig Kijev annyit kér csak állampolgáraitól, hogy tanulják meg az ország nyelvét, ami az ő javukat szolgálja – húzta alá.
Ukrajna továbbra is kész a párbeszédre és az együttműködésre az érintettekkel, megőrzendő a nemzetiségek nyelvét – szögezte le az elnök.
Porosenko beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna visszautasít minden olyan törekvést, amely elfogadtatná Kijevvel és a világgal a Krím elszakadását.
„Nem lehet semmivel, sem pénzzel, kőolajjal vagy földgázzal kiváltani a Moszkva által jogtalanul elfoglalt ukrán területeket” – mondta Porosenko, és hozzátette, hogy Ukrajna sem területeit, sem értékeit, sem szabadságát nem fogja áruba bocsátani. Az ukrán elnök nyilvánvalóan Milos Zeman cseh elnök előző nap Strasbourgban tett javaslatára reagált, amely szerint Ukrajna számára a Krím elvesztése „lezárt ügy”, a kérdést pedig úgy lehetne rendezni, ha Moszkva fizetne a területért Kijevnek pénzzel vagy kőolajjal és földgázzal.
Porosenko szerint Oroszország a Krím annektálásával az európai értékek alapját képező emberi jogokat támadta meg, a demokráciát, az emberi jogokat és a szabadságot akarta eltörölni. Nincs helye kompromisszumoknak, amikor globális értékekről van szó. Az ukrán elnök szerint Moszkva azzal kinyilvánította ki, hogy „nincs semmi köze” ezekhez az értékekhez, hogy a mai napig orosz fegyveresek tartózkodnak ukrán területeken és emberek ezreinek kell szenvedniük az emberi jogok megsértése miatt.
Porosenko reményét fejezte ki, hogy az orosz agresszió okozta nehéz körülmények között az Európa Tanács továbbra is kiáll Ukrajna határainak sérthetetlensége és az ország területi integritása mellett. Arra kérte a parlamenti közgyűlést, kettőzze meg a szabadság és emberi jogok védelme érdekében tett erőfeszítéseit.
Németh Zsolt: a kisebbségi oktatási rendszerek kerültek veszélybe az ukrán oktatási törvény elfogadásával
Az Európa Tanácsnak határozottan fel kell lépnie a kisebbségi nyelvi oktatás védelmében, ugyanis az új ukrán oktatási törvény hatályba lépése nem pusztán egy közösséget érint, hanem általában a kisebbségi oktatási rendszerek kerültek veszélybe a törvény elfogadásával – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerdán az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.
Németh Zsolt elmondta, megbeszélést folytatott Strasbourgban Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával, akit az ukrán oktatási törvényről kialakított magyar álláspontról tájékoztatott.
Magyarország véleménye szerint az oktatási törvény súlyos visszalépést jelent a megszerzett kisebbségi jogok tekintetében, ellentétben áll az ukrán alkotmánnyal, a kétoldalú alapszerződéssel és a kisebbségi keretegyezménnyel – jelentette ki.
A politikus elmondta, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének részvételével folyatott megbeszélésen felhívta a főtitkár figyelmét: _Magyarország készen áll arra, hogy az államnyelv oktatása érdekében különféle intézkedéseket léptessen hatályba Ukrajna, ugyanakkor úgy véli, az államnyelv elsajátítása lehetséges úgy is, hogy a kisebbségi nyelvi oktatást nem éri károsodás. Ezért arra kérte a főtitkárt, hogy az Európa Tanács végezze el a törvény alapos elemzését.
Németh Zsolt hangsúlyozta: Jagland elkötelezett amellett, hogy a megszerzett kisebbségi jogok Ukrajnában ne csorbuljanak. A főtitkár felajánlotta az Európa Tanács minden kisebbségek védelmét szolgáló eszközét a kárpátaljai magyar oktatási rendszer védelmében.
Reményét fejezte ki, hogy a következő napokban Ukrajna és Magyarország között kezdődő, több szintű párbeszéd során a kétoldalú alapszerződés szellemében megoldást fognak találni a kisebbségi nyelvi oktatás problémáira az óvodától az egyetemig.
***
Kijev jegyzékben tiltakozik a budapesti ukrán nagykövetség elé szervezett demonstráció miatt
Kijev tiltakozójegyzéket küldött a magyar külügyminisztériumnak, amelyben követeli, hogy tiltsák be a budapesti ukrán nagykövetség elé péntekre szervezett demonstrációt – közölte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Twitteren.
„A magyar külügyminisztérium tájékoztatta nagykövetségünket, hogy október 13-án Kárpátalja önrendelkezése szlogennel tartanak akciót. Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?” – kérdezte Klimkin. Szavai szerin azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. „Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét” – fűzte hozzá bejegyzésében.
Pénteken az ukrán nagykövetség elé az ukrán oktatási törvény és kárpátaljai magyarság jogfosztottsága ellen tiltakozásul szervez demonstrációt ifj. Hegedűs Loránt református lelkész.
Az ukrán külügyminiszter csütörtökön látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási reform lényegét.
A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két, vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A jogszabályt több szomszédos országban, így Magyarországon is bírálják.
MTI