A biológia területén óriási áttörést jelent – fogalmazta meg Závodszky Péter, az MTA kutató professzora a kémia idei Nobel díjáról. A magyar tudós kiemelte: amit eddig csak sejtettek a kutatók, az most láthatóvá válik majd. Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a nyertes krio-elektronmikroszkópiát. Krio – cryo, azaz hűtött módszer, vagyis a kutatók mostantól lefagyasztják a biomolekulákat és láthatják azokat a folyamatokat, amelyeket soha nem láttak, ami döntő jelentőségű az élet kémiai fejlődésének megfigyeléséhez, de a gyógyszeripari számára is jelentős. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány eddig fel sem tett kérdésekre is válaszokat keressen – mondta biofizikus az MTI-nek. Svédországban szerdán jelentették be: a biomolekuláris kutatásokban alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.
Eddig indirekt információk alapján már nagyon sokat tudtunk egy sejt szerkezetéről vagy működéséről, de természetes valójában még nem látta senki – fejtette ki a magyar professzor a díj kapcsán – elmondta, hogy korábban már sok mindent lehetett tudni egy sejt szerkezetéről, de a funkcióról, a természetes vizes közegben mutatott tulajdonságokból keveset. – Örökös probléma volt, hogy nem az élettel összeegyeztethető körülmények közt vizsgálunk biológiai szerkezeteket – mondta.
A díj kihirdetésének pillanata Stockholmban
A krio-elektronmikroszkóp, amiért a három különböző nemzetiségű és egymástól függetlenül dolgozó kutató, Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson-nak Nobel-díjat kapott, forradalmi áttörést hozott a biológiai minták szerkezetének felderítésében. Ez a munka 30-40 évvel ezelőtt kezdődött, az igazán használható krio-elektronmikroszkópok pedig öt-hat évvel ezelőtt terjedtek el. Az elektronmikroszkópokat régóta használják, de sajnos csak a már halott anyag képalkotására alkalmas. Az erős elektronsugár ugyanis elpusztítja a biológiai anyagokat. 1990-ben azonban Richard Henderson egy elektronmikroszkóp segítségével sikerült egy háromdimenziós képet kinyerni a fehérje atomos felbontásban. Ez az áttörés bizonyította a technológia potenciálját. A mostani tudósok ehhez kapcsolódtak.
Mint a magyar tudós, Závodszky Péter ezzel kapcsolatosan elmondta: a tudomány által feltárt fizikai elvek alkalmazására sokszor évtizedeket kell várni. Ez esetben is tudtuk például, hogy mit akarunk, de nem tudtuk, hogy miként lehet úgy mintákat készíteni, hogy például ha vízbe helyezzük, vákuumban ne párologjon el – részletezte. Erre érkezett most Dubochet megoldása, aki mínusz 200 Celsius-fokos közegbe juttatja be biológiai minták vizes oldatait, ahol ezek rendkívül nagy sebességgel hűlnek le.Tulajdonképpen egy üvegszerű, folyadékszerű állapotban marad a víz a mintában, amely így megőrzi a biológiai objektum eredeti, funkcióképes élő szerkezetét. A másik fontos dolog, hogy a biológiai minták nagyon érzékenyek, az elektronsugár dózisok szétroncsolják őket, tehát kisebb dózist kell alkalmazni – magyarázzák a tudósok. A magyar kutató elmondta, hogy ezt a technikai áttörést elsősorban az élettudományokban tudják hasznosítani, mivel ott van szükség arra, hogy vizes közegben vizsgáljanak bonyolult, rendkívül érzékeny szerkezeteket. Egy új technikai eszköz mindig utat nyit olyan kérdések megfogalmazásához, amelyet eddig azért nem tettek fel, mert a meglévő eszközökkel nem tudtak volna rá válaszolni. Most a mindennapokban használható és merőben új vizsgáló módszer jöhetett létre – hangsúlyozta Závodszky Péter, lelkesen.
A hivatalos sajtóközelmény a 2017-es kémiai Nobel díjról
Eddig 108 kémiai Nobel-díjat ítéltek oda 1901 óta. Nyolc alkalommal viszont nem adták át: 1916-ban, 1917-ben, 1919-ben, 1924-ben, 1933-ban, 1940-ben, 1941-ben és 1942-ben. S hogy miért nem kapta meg senki a kémiai díjat azokban az években? A Nobel díj Alapítvány alapszabályában a következőket mondja: „Ha a vizsgált művek egyike sem bír a Nobel végakarat első bekezdésben említett fontossággal – szolgálja az emberiséget – akkor a következő évre kell fenntartani a díjat. Az összeg is alapítvány kasszájában marad és kamatozik a következő évek díjazottjai számára. Az I. és II. Világháború alatt kevesebb Nobel-díjat ítéltek oda.
Díjat odaítélő tatnács, az 1739-ben alapított Svéd Királyi Tudományos Akadémia, egy önálló szervezet, amelynek általános célja a tudományok előmozdítása és társadalmi befolyása erősítése Az Akadémia kiemelt felelősséget vállal a természettudományok és a matematika terén, de törekszik arra, hogy elősegítse a különböző tudományok közötti eszmecserét is – írják magukról.
Felhasznált források: Nobel Intézet, MTI
Fotók:
Cimlap: gitárhúr hagyományos elekrtomikroszkópon át fotózva, ( Zeiss optic)
Belső kép: Stockholm Nobel Prize