Kangszongdeguk – azaz az „erőteljes és virágzó nemzet”, az egyetlen koreai írásjelbe összegezhető Észak- koreai fogalom és ország mottó. A térség legfenyegetőbb országa, hétvégi atomkísérlete hullámait a magyarországi Paksi Atomerőmű szeizmológiai műszerei is mérték. Államformája a sehol máshol nem hivatalos, szocialista örökletes monarchia.
Észak-Koreát hivatalosan 4 ember vezeti. Formálisan az Örökös Elnök ( Eternal President) az állam vezetője, aki 1994-ben bekövetkezett halála óta örökösen Kim Ir Szen. A Legfelsőbb Vezető 2011 decembere óta Kim Dzsong Un, aki nagyapjával nem egyenrangú, de azonos feladatkörű posztot tölt be. Egyben ő a Koreai Munkapárt és a Koreai Néphadsereg főmarsallja, és az Államügyi Bizottság elnöke. A miniszterelnök elsősorban a gazdaságpolitikáért felelős, Pak Pongdzsu személyében, ő lett az ország 12. kormányfője. A Legfelsőbb Népi Gyűlés Prezídiumának Elnöke, aki 1998 szeptembere óta Kim Jongnam.
Észak-Korea, hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (hangul: 조선민주주의인민공화국, Csoszon Mindzsudzsui Inmin Konghvaguk,) független kelet-ázsiai köztársaság a Koreai-félsziget északi felén. Délen egy demilitarizált övezet, az Észak- és Dél-Korea közti ütközőzóna határolja, északon a Jalu és a Tumen folyó választja el Kínától, északkeleten pedig a Tumen folyó Oroszországtól.
Koreát egy második világháború utáni ENSZ határozat szeletelte ketté, a japán megszállás alól felszabaduló nemzetet az ENSZ a 38. északi szélességi fok mentén két államra osztotta, egy szovjet és egy amerikai fennhatóságúra. A szovjet hatalom alatt álló országrészben azonnal létrehoztak egy ideiglenes kormányzatot, amely 1948-ig, a Kim dinasztia megjelenéséig állt fennt. Ekkor alapították meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és ekkor került hatalomra az első tag a Kim családból, Kim Ir Szen. Célja a két ország újraegyesítése lett volna, természetesen úgy, hogy az egész terület az uralmuk alá tartozó legyen és az államforma a kommunizmus legyen. Az akkor még instabil Dél- Korea azonban amerikai segítséget kapott, harci alakulatok érkeztek a Dél-koreai kormány megsegítésére, Kim Ir Szen politikájával szemben. Észa-Korea katonai akción gondolkodott, ám az ő háttér nagyhatalma, a Szovjetunió nem állt melléjük. A Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaság azonban már igen, hajlandó volt segíteni Észak-Koreának, sőt végül a Szovjetunió, Sztálin vezetésével engedélyt adott északnak dél megszállására.
1950. június 25-én Kim Ir Szen csapatai átlépték a határvonalat és Szöul felé vették az irányt: megkezdődött a koreai háború, a hidegháború első komolyabb konfliktusa. Az ENSZ lobogója alatt több ország, köztük az Egyesült Államok is azonnal Dél-Korea megsegítésére sietett és hamar visszaverték az északiak támadását. Kína belépésével azonban fokozatosan egyenlővé váltak az erőviszonyok, a frontvonal a határvonal mentén állandósult. 1953-ban Észak- és Dél-Korea végül fegyverszünetet kötött, de a két Korea technikailag 2007-ig háborúban állt egymással. Sőt, bizonyos elemzések alapján ez a háború még ma is csupán szünetel, de nem zárult le.
Észak-Korea saját bevallása szerint önellátó állam, Kim Ir Szent pedig mint az államalapítót tartják számon. Unokája Kim Dzsong Un a hadsereg jelenlegi főparancsnoka és az Államügyi Bizottság elnöke. Az ország fegyveres erői a Koreai Néphadsereg nevet viselik. Négy részre oszlik: a szárazföldi erőkre, a haditengerészetre, a légierőre és a rakétavezérlő ügynökségre. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint az észak-koreai haderő az ötödik legnagyobb a világon. Itt a legmagasabb az egy főre jutó katonai személyzet száma: 25 lakosra jut egy katona.
Észak-Korea a vallási szempontokból is egyedi, buddhista és konfucianista vallási örökséggel rendelkezik, de kimutatható a kereszténység és a cshondoizmus hatása is. Az ország hivatalosan ateista.
Bár a 2010-ben módosított alkotmány szerint hivatalosan továbbra is vallásszabadság van, ugyanezen paragrafus szerint azonban senki nem használhatja a vallást az állam, illetve a társadalmi rend kárára. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Észak-Koreát a világ vallásszabadság szempontjából különösen aggasztó helyzetű 8 országa közé sorolja. Tragikus a helyzet az élelmezésben, az élemiszer ellátottságban és a mezőgazdaság fenntarthatóságában is. Becslések alapján az észak-koreaiak 80 százalékának nincs lehetősége az egészséges étkezéshez szükséges alapanyagok beszerzésére. 2012-ben felütötte a fejét az országban a kanninbalizmus, embereket ítéltek halálra, mert szabályszerűen megették családtagjaikat, illetve ismerőseiket.
Az ENSZ és a világhatalmak az élelmiszer segélyek juttatásával igyekszik biztosítani a békét a térségben. Észak-Korea segélyeket és éelmiszert kap Kínától de Dél-Koreától is, valamint az Egyesült Államoktól, de élelmiszer küldeményeket írt Japán és Oroszország is, nukleáris programja leállításáért cserébe.
Forrás: Wikipedia, CNN