Rex Tillerson amerikai külügyminiszter szerint az amerikai-orosz kapcsolatok mélyponton vannak, ám az amerikai kormányzat célja, hogy javítson ezen.
Az amerikai diplomácia vezetője a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán beszélt erről kedden.
A miniszter kifejtette, hogy az amerikai-orosz viszony „minden idők legmélyebb szintjén” van, de az amerikai kormányzat célja e viszony stabilizálása és javítása. Hangsúlyozta, hogy Washington „nem tenne semmi olyat, ami elzárná a további kommunikáció lehetőségeit” Moszkvával.
Tájékoztatta a szenátorokat arról is, hogy – mint fogalmazott – „néhány területen együttműködünk, s meglátjuk, hogy ez jó alap lesz-e arra, hogy helyreállítsuk a munkakapcsolatot az orosz kormánnyal. Ez a mi érdekünk is lenne”. Tillerson hozzátette, hogy Szíria ügyében komoly erőfeszítések történtek. Ahogyan fogalmazott: „a Szíriában történő együttműködésre irányuló erőfeszítések jó úton haladnak”.
A miniszter szólt Észak-Koreáról, Kínáról, Kubáról és védelmébe vette a Trump elnök javasolta külügyminisztériumi átalakítások tervét is.
Észak-Koreáról szólva leszögezte: egyetért James Mattis védelmi miniszterrel abban, hogy jelenleg a világ biztonságára a legnagyobb veszélyt Észak-Korea nukleáris programja jelenti.
Elmondta, hogy Washington Kínával és Oroszországgal együttműködve azon dolgozik, milyen további gazdasági szankciókkal lehetne nyomást gyakorolni Phenjanra. Konkrétan a nyersolaj és a fűtőolaj utánpótlása megszüntetésének lehetőségét említette. Közölte, hogy Észak-Korea napirenden lesz a jövő héten kínai tisztségviselőkkel tartandó megbeszélésein, s leszögezte: „Kína láthatóan tett már lépéseket”. Hiányolta viszont ez ügyben a nemzetközi együttműködést és szankciókat helyezett kilátásba az Észak-Koreával gazdasági kapcsolatokat fenntartó országok ellen. 
A miniszter megerősítette, hogy Otto Warmbier, az Észak-Koreában 15 évi börtönre, illetve kényszermunkára ítélt amerikai egyetemista úton van hazafelé az Egyesült Államokba, ám nem kívánta kommentálni azt az amerikai sajtóban elterjedt információt, miszerint a diák kómában van, s lényegében ezért bocsátották szabadon. Tillerson csupán azt szögezte le, hogy Warmbiert a washingtoni külügyminisztérium egyeztetései nyomán bocsátották szabadon.
A miniszter bírálta Kubát is, s leszögezte, hogy Havannának immár „foglalkoznia kell az emberi jogi kihívásokkal”. Bár hozzátette: megítélése szerint a jobb amerikai-kubai viszony „pénzügyi támogatást” jelent a karibi szigetországnak.
Donald Trump elnök várhatóan pénteken vázolja az amerikai kormányzat új Kuba-politikáját.
Rex Tillerson a meghallgatáson védelmébe vette a külügyminisztérium – jelentős költségvetési csökkentésekkel és létszámcsökkentésekkel járó – tervezett átalakítását is. Mint fogalmazott: szó sincs arról, hogy a külföldi segélyprogramokra fordított összegek csökkentése kárt okozna az Egyesült Államoknak, a kormányzat mindösszesen hatékonyabbá szeretné tenni ezeket a programokat. A miniszter közölte, hogy a külügyminisztérium teljes átszervezése év végére várható, a külföldi segélyprogramok áttekintése pedig folyamatban van.
Járai Judit
MTI