Oroszország nagyon nagy jelentőséget tulajdonít Franciaországhoz fűződő viszonyának, és semmiképp sem kíván beavatkozni a francia elnökválasztásba – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken a Kremlben fogadta Marine Le Pent, a francia radikális jobboldali Nemzeti Front államfőjelöltjét.
Putyin hozzátette: Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy bármely francia politikai erő képviselőivel tárgyaljon, és „egyforma kapcsolatokat” kíván fenntartani a kormánnyal és az ellenzékkel. Putyin szerint ugyanezt teszik Moszkva európai és egyesült államokbeli partnerei is.
Az orosz vezető elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatokról és az európai helyzetről kíván tárgyalni a francia politikussal.
„Tudom, hogy ön az európai politikai erők egyik meglehetősen gyorsan fejlődő spektrumát képviseli” – mondta vendégének.
Marine Le Pen hangsúlyozta, hogy a két országot erős kulturális gazdasági és stratégiai szálak kötik össze. Fontosnak nevezte, hogy éppen komoly terrorfenyegetés idején találkozik Putyinnal.
A Kremlben folytatott megbeszélést követően Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő és a francia politikus egyaránt tagadta, hogy azon szó esett volna a Nemzeti Front orosz bankok által való finanszírozásának lehetőségéről.
„Nem hiszem, hogy ez lehetséges lenne. Semmiképpen sem” – jelentette ki a szóvivő.
Le Pen újságíróknak azt mondta, hogy a tárgyalás középpontjában az iszlamista terrorizmus elleni harc iránti közös érdek ált. Megítélése szerint Putyin egy „többpólusú világról” alkotott „új elképzelést” képvisel. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt években egy Putyin, valamint Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök által megjelenített „új világ” jött létre.
A nap folyamán korábban a francia elnökjelölt az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságában sürgette, hogy Oroszország és Franciaország fogjon össze a globalizmus és az iszlamista fundamentalizmus ellen. Mint mondta, ez a két kihívás fenyegetést jelent a békére, a biztonságra és a nemzeti önrendelkezésre.
Le Pen kijelentette, hogy Franciaország részben elvesztette szuverenitását, mert túl sok jogkört engedett át az Európai Uniónak. Síkraszállt amellett, hogy Párizs ismét különleges történelmi szerepet játsszon a diplomáciában. Kifejezte reményét, hogy Trump megválasztása meggyorsítja ezt a folyamatot. Emlékeztetett rá, hogy mindig ellenezte a Moszkvával szemben (az ukrajnai beavatkozás miatt) bevezetett „igazságtalan és „ostoba” gazdasági büntetőintézkedéseket, és hangoztatta, hogy fel fog lépni visszavonásukért.
„Nem hiszünk sem a fenyegetés diplomáciájában, sem a szankciók diplomáciájában, sem a zsarolás diplomáciájában, amelyeket az EU az utóbbi időben nemcsak Oroszország ellen, hanem a saját tagjai ellen is alkalmaz” – mondta.
Marine Le Pen, aki Leonyid Szluckij, az orosz alsóházi külügyi bizottság liberális demokrata elnökének meghívására érkezett Moszkvába, találkozott Vjacseszlav Vologyin házelnökkel is, és (a szankciókra utalva) reményét fejezte ki, hogy Franciaország legalább a saját területén képes lesz megszüntetni az orosz állampolgárok feketelistázását. Vologyin egy róla Oroszországban megjelent, Jeanne d’Arc visszatérése című portrékötettel ajándékozta meg az Európai Parlament képviselőjét.
Szluckij az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva „bátor cselekedetnek” minősítette, hogy Le Pen a jövő hónapban esedékes francia elnökválasztás előtt Oroszországba látogatott.
Pogár Demeter
MTI