„Úgy akarod leélni az életedet, hogy cukros vizet árulsz, vagy inkább meg akarod változtatni a világot?” – 62 éves lenne ma Steve Jobs
Kövess minket a facebookon!
Ezzel a mondattal csábította el 1983-ban Jobs a Pepsitől az egyik legjobb szakemberét, John Sculley-t, az Apple későbbi elnökét. Bár sok volt köztük a súrlódás, Sculley-nak sikerült Steve-et a földön tartania, megelőzve ezzel rengeteg konfliktust a cégnél. Jobs ugyanis nagyon nehéz eset volt. Mezítláb járt, napokig nem fürdött, füvezett, és nem volt hajlandó öltönyt viselni. Lehetetlen volt vele együtt dolgozni, akibe tudott, belekötött, és irányításmániája miatt ki is rakták a szűrét. A nehéz időkben mégis ő volt az, aki visszatért és megmentette a vállalkozást, különc, egyedi ötleteivel.
Steve Jobst születése után adoptálták. Vér szerinti apja szíriai, míg édesanyja amerikai. Mindketten végzős tanulók voltak, akik úgy érezték, nem állnak készen a gyermeknevelésre. Egyetlen kikötésük az volt az örökbe adáskor, hogy nevelőszüleinek egyetemi végzettsége legyen.
Jobs a Homestead középiskolában tanul, és egyre többet foglalkozik elektronikával. Egy ismerős segítségével bekerül az „HP Explorer’s Clubba”, ahol a Hewlett-Packard mérnökei tartanak előadásokat diákok számára. Egy HP-laborlátogatás alkalmával lát először „asztali számítógépet”. Érdeklődni kezd a műszaki tudományok iránt, és egy elektrotechnika-órán megismerkedik Steve Wozniakkal, akivel később közösen megalkotják az első Apple komputert.
Nagy hatással volt rá a spiritualizmus és a hippikultúra, valamint rendszeres LSD-fogyasztóvá vált, aminek következménye az lett, hogy egyre többet hiányzott az egyetemről. Spártai életet élt; mezítláb járt és alkalmi munkákból tartotta el magát.
1974-ben visszaköltözött szüleihez, és technikusi munkát kapott az Atari nevű cégnél. Felkérték, hogy készítse el a Pong videojáték új verzióját, amit barátjára, Wozniakra bízott, aki négy nap alatt lefejlesztette a munkadíj feléért. Ezzel egy időben Wozniak már a saját számítógépén dolgozott, ami egységbe foglalta a komputert, a monitort és a billentyűzetet.
Amikor Jobs értesült barátja sikerről, nagyon izgatott lett, és segített a nehezen hozzáférhető alkatrészek beszerzésében, amelyek a fejlesztéshez mindenképpen szükségesek voltak. Jobs ezután elkísérte Wozniakot a Homebrew Computer Clubba, és ott bemutatták a készüléket. Legyártottak pár eladásra szánt áramkört, és megalapították az Apple Computert.
Az Apple I. se tápegységgel, se monitorral, se burkolattal, de még billentyűzettel se rendelkezett, csak – az akkor megszokott felépítés szerint – a készre szerelt áramköri lap volt meg a szükséges csatlakozóhelyekkel. Mégis sokat adtak el belőle, és kezdtek nyereségessé válni.
Ekkoriban már számos hasonló rivális termék került piacra. Az első igazi szakmai megmérettetés az 1976-ban rendezett első Personal Computer Festival, amelyen a szakma jelentős képviselői vettek részt, és a friss cég bemutatásra szánta az új gép prototípusát is.
A megjelenésében sokkal populárisabb Apple II.-t 1977 áprilisában mutatták be,amikor megrendezték San Franciscóban az első West Coast Computer Fairt.
Az Apple II. sikerének köszönhetően a vállalat fejlődött. Saját irodája és alkalmazottai lettek, azonban Jobs jelleme nem lett pozitívabb, így nem csoda, hogy Mike Markkula, az Apple társtulajdonosa nem Jobst, hanem egy tapasztaltabb embert, Mike Scottot nevezi ki elnöknek. Scott és Jobs között egyre több a súrlódás, és az Apple III. bukása csak ront Steve helyzetén.
Amit 1979-ben a Xerox mérnökei mutatnak neki, viszont alapjában forradalmasítja a számítástechnikát. A grafikus felület, az egér használata lenyűgözi Jobst, és belefognak a LISA tervezésébe, ami minden eddiginél felhasználóbarátabb. Jobs egyre jobban belefolyt a LISA fejlesztésébe úgy, hogy a tényleges vezetőmérnököt, John Couchot megkerülte. Ez újra vitákhoz és feszültséghez vezetett, és félő volt, hogy megismétlődik az Apple III. kudarca, így elvették tőle a projektet.
Miután Jobs kiszorult a LISA fejlesztéséből, egy új, olcsó személyi számítógépet tervezett, amit kedvenc almafajtájáról Macintoshnak hívott. Jobs ténylegesen nem programoz, nem fejleszt hardvert és nem készít formaterveket, de folyamatos ötleteivel és kritikáival irányt mutat a tervezésben. Mivel a bitképes operációs rendszer bármilyen betűformát lehetővé tesz, Jobs hasznosítja a Reedben szerzett kalligráfiai ismereteit és tipográfiaszeretetét.
1983-ban dobják piacra a LISA-t. Mint a cég egyik reklámarca, Jobs végzi a sajtóbemutatót. Habár a marketingvezető megtiltja, hogy a promóció alatt a Macintoshról beszéljen, Jobs nem állhatja meg, és bejelenti a cégen belüli riválist. A LISA végül nem lett sikeres. Nagy cégeknek szánt, drága gép volt, de nem mutatkozott iránta komoly érdeklődés, így két éven belül le is állt a termelése. A helyzetben Macintosh lett tehát a cég legfontosabb fejlesztése.
1983-ban John Sculley lett az Apple új elnöke, akit maga Steve Jobs csábított el a Pepsitől. Állítólag a következőt kérdezte tőle Jobs: „Úgy akarod leélni az életedet, hogy cukros vizet árulsz, vagy inkább meg akarod változtatni a világot?” John nagy bizalommal fordult Jobshoz, és teljesen átengedte a projektek irányítását neki. A cégnél többen elégedetlenek voltak megnövekedett hatalmával. Több problémás döntést hozott, és úgy viselkedett, mint akire nem vonatkoznak a szabályok.
Jobs gondos vezetőválasztása ellenére Sculley pénzügyorientált szemlélete és műszaki gyakorlatlansága idővel feszültségekhez vezetett köztük. Először csak a kritikus részlegektől tiltották el, majd később az igazgatótanács úgy döntött, hogy a Mac éléről is.
1985 augusztusában Paul Berg Nobel-díjas biokémikussal való beszélgetés közben megtudta, hogy az egyetemi kutatólaboroknak szükségük lenne az intézmény számára megfizethető, de megfelelő teljesítményű számítógépre, amilyen akkoriban még nem volt kapható. Megalapítja a NeXT-et, ami tudományos számítógépeket fejleszt: a NeXTcube-ot és a NeXTstationt. A nagy siker ellenére a hardver annyira drága volt, hogy végül komoly bukás lett belőle, és le kellett állítani a gyártását.
1996. december 20-án az Apple akkori vezetője: Gil Amelio bejelentette a NeXT felvásárlását, és kinevezték Jobst mellékállású tanácsadónak. Jobs kezdetben passzív volt, de folyamatosan arra törekedett, hogy NeXT-es emberei és vele jó kapcsolatban lévő régi – általa visszahívott – Apple-alkalmazottak magas pozíciókba kerüljenek.
Csupán az a tény, hogy Jobs az Apple átszervezésébe kezdett, 13 dollárról 20 dollárra emelte a cég részvényeinek értékét. Az 1997 augusztusában megrendezett Macword rendezvényen több mint 5000 rajongó várta Jobs színre lépését, és a tömeg a nevét skandálta. Az előadás hangvétele után már a külvilág számára is egyértelművé vált, hogy Jobs újra az Apple élén áll. (A képen Steve és felesége, Lauren a Fehér Ház egyik fogadásán.)
1998-ban bemutatták az első iMacet, ami jó példája volt az elmúlt időszak változásainak az Apple cég filozófiájában. Jobs színre lépése egyben azt jelentette, hogy a cég nemcsak profitot akar termelni, hanem már nagyszerűt is alkotni. Steve Jobs a zárt rendszer híve volt, és az Apple termékekkel kapcsolatos minden folyamatot szigorú felügyelet alatt akart tartani, így az eladást is. Három évre rá megnyitott az első Apple-bolt, amiből 2011-re már 326 lett az országban.
A 2000-es évek elején bemutatták az iPodot, ami az MP3-as hangformátum elterjedésével nagy szerepet játszott a digitális zenei forradalomban. Az Apple egyeduralmát egyedül a korszerű mobiltelefonok veszélyeztették, mivel ezeken ugyanígy elérhetővé vált a médialejátszás, így Jobsék is beszálltak a mobilüzletbe, és 2007 januárban be is mutatták az első Apple telefont, az iPhone-t.
2003-ban egy rutinvizsgálaton hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, amit először alternatív gyógymódokkal kezeltetett, majd hosszú rábeszélést követően megoperáltatott. A műtét után sokat javult az állapota, ám később újabb áttéteket találtak nála, amit már nem lehetett megműteni. 2011. október 5-én családtagjai körében hunyt el. Az elmúlásra így gondolt: „Szeretem azt hinni, hogy valami megmarad a halál után… De az is lehet, hogy ez olyan, mint a kikapcsoló gomb. Csak egy kattintás, és már itt sem vagy. Lehet, hogy ezért nem akartam soha ki-be kapcsoló gombot tenni az Apple-eszközökre.”
Forrás: NLCafé 2017. március