Gyors gyógyír ízületi fájdalomra: ülőfürdő és gyógytea
Ki gondolná, hogy az ízületi fájdalmakat nem csak gyógyszerrel lehet orvosolni. Sokszor hatékonyabb választás az iszappakolás, talasszoterápia, TENS vagy egy csésze tea.
Gyógyiszap, csalán, aranyvessző
Az aromaterápia igen hatékony gyógyító módszere az ízületi panaszoknak, nemcsak segít az ízületek mozgathatóságának megtartásában, hanem a fájdalmat is sikeresen mérsékli. A levendula és a rozmaring illóolajának fürdővízbe történő adagolásával a reuma tünetei csökkennek, az izom és ízületi fájdalmak enyhülnek.
A mezei zsurlós gyógyfürdő vérkeringési zavarok, reumás panaszok esetén alkalmazható. Az ellenjavallatok között szerepelnek a magas vérnyomás súlyos esetei, szívritmuszavarok, vérzékenység, heveny gyulladásos, fertőző, lázas megbetegedések, degeneratív ízületi megbetegedések akut fázisai, nagy felületű hámsérülések, daganatos betegségek akut szakaszai, rosszindulatú daganatos elváltozások, a terhesség időszaka, valamint pajzsmirigy túlműködés és epilepszia.
A gyógyiszapok pakolások készítéséhez is felhasználhatók, a mélyre terjedő meleghatáson kívül általános ingerhatásuk is van. Az iszappakolások krónikus ízületi és izomfájdalmak esetén jótékony hatásúnak bizonyultak.
A „reumateák” alapanyagai között gyakran szerepelnek a mezei zsurló, a gyermekláncfű, a csalán és az aranyvessző egyes részei. A vizelet mennyiségének növelésén keresztül méregtelenítő hatással is rendelkeznek. Elégtelen szívműködés és a beszűkült vesefunkció fennállása esetén használatuk kerülendő.
Sófürdő, talasszoterápia
A sófürdőt általában az ellenálló képesség növelésére, feszültségoldásra használják. A talasszoterápia nem más, mint a tengeri gyógymód, amelyben a tengeri klíma, levegő, napfény és a sós víz együttesen fejti ki hatását. Légúti hurutok, anaemiák, reumás betegségek, migrénes fejfájás, pikkelysömör, ekcéma, urtikária, hypertónia, stb. kiegészítő kezelésének egyik lehetséges módja.
Szauna és gőzfürdő
A szauna és gőzfürdő olyan váltakozó hőmérsékletű fürdő, amelynek során a test többször (kétszer-háromszor) felhevül, majd lehűl.
Mi a különbség a szauna és a gőzfürdő között? A szauna száraz-forró körülményt teremt, míg a gőz nedves-meleg módszernek minősül. A túlmelegedés fázisában a test felhevül, a szív gyorsabban kalapál, a testbőr kipirul, amely az érrendszeri vazodilatáció (kitágulás) eredménye. Ezáltal a sejtek, szervek, izmok oxigén ellátása javul, a sejtanyagcsere és az enzimatikus folyamatok gyorsulnak.
A lehűlési fázisban a véredények összeszűkülnek, a vénás tónus fokozódik. Számos tudományos vizsgálat bebizonyította, hogy a hideg-meleg váltakozása jelentősen javítja a vénás keringést.
A gőzfürdőkezelés hatására a test hőleadása gyorsul és az izzadás mértéke jelentősen nő. A nedves kamra hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, mint a szárazé, nem több mint 45-50 fok, míg a szaunáé 80-100 fok. Arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig érdemes a kamrában tartózkodni, nincsen szabály, mivel nagy egyéni különbségek lehetnek a hőmérséklet-toleranciát illetően. Általánosságban azonban elmondható, hogy míg a szaunában 10-15 percig tartózkodunk, addig a gőzben 20-30 percig is bírjuk.
A fizioterápiás kezeléseknek több célja is van, s ezek szorosan összefüggnek egymással. Első és legfontosabb a fájdalomcsillapítás, amelyre hideg borogatást, nyugalomba helyezést, elektromos kezelést (például TENS), rövidhullámú kezelést és különféle segédeszköz használatát, mágneses terápiát írnak elő. A másik lényeges feladat a gyulladáscsökkentés, amely rövidhullámmal, hideg alkalmazásával, lézerkezeléssel, stb. valósítható meg. A harmadik a funkciójavítás, amely az ízületek passzív és aktív mozgathatóságának fokozását, izomerő növelést jelent. A szekunder prevenció is fontos célkitűzés, mivel mindenki közös célja az, hogy a beteg állapota hosszú ideig megfelelő legyen, így az izomerő megtartására, az ízületi mozgásterjedelem megőrzése is nagyon lényeges.
Forrás: hazipatika.com 2016. 11. 02.