Nemzeti emlékhellyé avatták a nagycenki Széchenyi-kastélyt: az ezt jelképező sztélét a Széchenyi István születésének 225. évfordulóján rendezett szerdai ünnepségsorozat keretében leplezték le.
Az Országgyűlés még tavasszal döntött arról, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyt nemzeti emlékhellyé nyilvánítja, és ezzel a magyar történelem legfontosabb helyszínei közé emeli.
„Amikor Nagycenken fejet hajtunk, akkor a múltunknak, a jelenünknek és a jövőnek alkotó emberek előtt tisztelgünk” – fogalmazott Aczél Eszter, a Széchenyi István Emlékmúzeum vezetője az avatón. Kiemelte, hogy Széchényi Ferenc itt őrizte azt az ősgyűjteményt, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapját adta. Széchenyi István pedig birtokai egyéves jövedelmének felajánlásával letette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy Nagycenket áthatja annak a munkásságnak az emléke, amelyet a Széchenyi család a magyarság felemelkedéséért végzett. Ezért a település – a kastéllyal és a mauzóleummal együtt – jelképe mindannak, amit a család egymást követő nemzedékeinek tevékenysége hordoz ma is. 
Széchenyi István és apja, Ferenc szellemi, tárgyi örökségét példaként hozva kifejtette: a Széchenyiek életművének nagyságát tekintve fájdalmasnak látszik a jelen kisszerűsége, ahol az érdemeket kiemelni, a hibákat elhallgatni természetes. Hozzátette, hogy az emlékév egésze alkalmas a szembesítésre, a valódi teljesítmény megbecsülésére.
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által állíttatott, háromszög alakú sztélén, amelyet Zsigmond Attila tervezett, egy rövid ismertető olvasható a hely történelmi szerepéről magyar és angol nyelven.
Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője arról beszélt, hogy a sztélén található kettős csomó az emlékhelyek szimbólumaként egyrészt kifejezi az összetartozást, másrészt utal arra, hogy közös feladatunk az emlékhelyek, a múlt értékeinek védelme. Remélhetőleg a nagycenki emlékoszlop is teljesíti küldetését – tette hozzá.
Magyarországon a nagycenki Széchenyi-kastéllyal együtt – amely korábban történelmi emlékhely volt – összesen 17 nemzeti emlékhely található. A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet szimbolikus és valóságos terei. Lehetőséget adnak arra, hogy az oda látogatók megtapasztalhassák a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit és dicső pillanatait is.
Lázár: legnagyobb nemzeti zarándokhelyeink egyike Nagycenk
Minden magyar embernek élete során legalább egyszer illik elmennie a magyar nemzet legnagyobb zarándokhelyeire, amelyek egyike Nagycenk, Széchenyi István egykori otthona – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Széchenyi Emlékmúzeum megújult állandó kiállításának megnyitóján szerdán.
A Széchenyi-család cenki birtoka a 19. századi modern magyar nemzet születésének egyik helyszíne, ahol nemzetformáló és korszakalkotó gondolatok születtek – mondta a miniszter a Széchenyi István (1791-1860) születésének 225. évfordulóján tartott kiállítás-megnyitón.
Hozzáfűzte: nekünk, magyaroknak a nemzethez tarozás a 19. és a 20. században olyan hitünkké vált, amely képes bennünket összekapcsolni függetlenül attól, hogy mit gondolunk a politikáról, milyen anyagi körülmények között élünk, képes összekapcsolni a 20. századot a 19. századdal, a határokon kívül rekedteket azokkal, akik a határokon belül élnek.
Kiemelte: Széchenyi István életét két nagy ügynek szentelte, a haza és a haladás ügyének. A miniszter szavai szerint a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István példája és szellemisége is bizonyítja, hogy a haza és a haladás ügye nem ellentétesek egymással.
Lázár János szerint miközben valaki leteszi a voksát a modernizáció, a változás, egy új államberendezkedés mellett, az nem jelenti azt, hogy közben feladná a haza ügyét. Hozzáfűzte: az elmúlt 200 évben a legsikeresebb és legjobb évek azok voltak, amikor az ország vezetése képes volt a haza és a haladás ügyét összekötni egymással. 
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: figyelemre méltó párhuzam figyelhető meg a Szózat sorai és Széchenyi István életműve között. Lázár János elmondta, hogy november 3-án az Magyar Tudományos Akadémián 80 év után először lesz látható a Szózat eredeti kézirata.
Hangsúlyozta: nehezen elképzelhető számára, hogy valaki hiányérzet nélkül vallja magát magyarnak, ha nem tudja a Himnuszt és nem ismeri a Szózatot, nem olvasta Petőfit vagy nem járt olyan „szent” helyeken, mint Ópusztaszer, Székesfehérvár, az Országház vagy éppen Nagycenk.
Hozzátette: a kormány eddig is sokat tett azért, hogy nemzeti emlékhelyeinket méltó módon helyreállítsa és gondozza, ezért döntöttek úgy, hogy Széchényi Ferenc és Széchenyi István előtt tisztelegve a következő években 3 milliárd forintot fordítanak Nagycenkre.
A Széchenyi-kastélyegyüttesben megújult állandó kiállítás a család történetét és Széchenyi István életútját, munkásságát mutatja be. Látható a tárlaton például a gróf saját kezű rajza, számos használati tárgya. Kiállítanak több Széchenyi Istvánt bemutató festményt, grafikát, valamint a tevékenységét illusztráló tárgyakat, közöttük olyanokat, amelyeket eddig a közönség még nem látott.
***
Felavatták a felújított kastélykápolnát Nagycenken
Felavatták és felszentelték a nagycenki Széchenyi-kastély helyreállított kápolnáját szerdán, Széchenyi István születésének 225. évfordulóján.
Firtl Mátyás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője az újjászületés pillanatának és az emléknaphoz méltó eseménynek nevezte a Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt kápolna átadását.
A képviselő kiemelte: a Széchenyi-család hitét mutatja, hogy annak idején kápolnát építtetett, a háború értelmetlen rombolását és az utána következő rendszer hitetlenségét pedig jól példázza a kápolna későbbi sorsa. Emlékeztetett arra, hogy a kápolna a második világháborúban erősen megrongálódott, az azt követő évtizedekben pedig a helyreállítás helyett raktárként, vetítőteremként is használták.
Hozzátette: A kápolna berendezéséből csupán a szószék és egy pad maradt meg, a hiányzó darabokat ezek alapján rekonstruálták.
A tavasszal kezdődött felújítási munkálatokkal az 1945 előtti állapotokat állították helyre.
Firtl Mátyás hozzátette, hogy az értékekkel való bánásmód – legyenek azok vagy szellemiek, vagy akár épített környezetünk értékei – mindig az adott kor pontos lenyomatát adják.
A helyreállított kápolnát Szalai Gábor, Nagycenk római katolikus plébánosa áldotta meg.
A kápolnaavatás előtt Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja hivatalosan is kibocsátotta az évfordulóra készült Széchenyi-emlékérméket. A jegybank korábbi tájékoztatása szerint Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából 20 ezer forintos címletű ezüst emlékérme, valamint annak 2 ezer forintos címletű színesfém változata került forgalomba.
Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök, mindkettő azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként.
MTI