A szegénység elleni fellépés szükségességét hangsúlyozták az MSZP vezetői a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt tartott szombati sajtótájékoztatójukon.
Botka László, a párt országos választmányának elnöke hangsúlyozta: a testület szombaton megemlékezett arról, hogy 1992-ben az ENSZ Közgyűlése október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává tette, és ez alkalomból a választmány állásfoglalást fogadott el. Ebben azt követelik: a közszféra mintegy 700 ezer dolgozója kapjon 50 százalékos fizetésemelést, emeljék meg a minimálbért nettó 100 ezer forintra, valamint a 28 500 forintos minimálnyugdíjat emeljék 50 ezer forintra.
Utóbbival kapcsolatban kiemelte: az Orbán-kormány öt év alatt egyetlen fillérrel sem emelte ezt az összeget, holott mintegy 70 ezer embert érint. Véleménye szerint követeléseikre megvan a fedezet, a kérdés az, hogy a kormány szándéka is megvan-e erre, vagy presztízsberuházásokra költ, mint például a Miniszterelnökségnek a Karmelita kolostorba költöztetésére. Ez 19 milliárd forintba kerül az adófizetőknek, ami több, mint amennyit a magyar költségvetés a közgyógyellátásra költ, illetve több, mint 14 ezer gyerek után járó családi pótlék – mondta a választmányi elnök.
Botka László úgy fogalmazott: 2015-ben Magyarország legnagyobb baja, a Fidesz-kormány legnagyobb bűne a növekvő szegénység. A kormány hivatalos statisztikái is azt mutatják – tette hozzá -, hogy a magyar lakosság több mint 40 százaléka a létminimum alatt él, az adóhatóság adataiból pedig az derül ki, hogy Magyarországon a dolgozói szegénység is jelentősen növekszik. Ismertetése szerint több mint 1 millió olyan adófizető állampolgár van, akinek a nettó jövedelme nem éri el a kormányzat által is hivatalosnak tekintett létminimumot.
Tóbiás József, az MSZP elnöke a dolgozói szegénységre hívta fel a figyelmet, azt mondta: Magyarország működőképességét veszélyezteti az alacsony bér.
Hangsúlyozta: követelik a kormánytól, hogy a kétéves költségvetést még ebben az évben módosítsa, és tegye lehetővé, hogy a 700 ezer közszférában dolgozó pedagógust, ápolót, szociális munkást, könyvtárost és mindenkit, aki ezen a területen tisztességes munkát folytat, tisztességes bér illessen meg.
„Nem lehet elmenni ezen helyzet mellett, mert aki ezt teszi, valójában Magyarország hosszú távú jövőjét ássa alá” – hangsúlyozta az elnök, aki szerint Magyarország így is leszakadóban van Európától. Szerinte ha a költségvetés nem változtat a közszféra fizetésén, hosszú-hosszú időnek kell eltelnie, amíg a fizetések alapján fel lehet zárkóztatni Magyarországot Európához.
Tóbiás József szerint a kétéves költségvetés bebetonozta a fizetéseket. Hozzátette: a kormánynak az elmúlt öt évben az lett volna a dolga, hogy az érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel állapodjon meg a bérekről és a munkavállalói jogokról.
Újságírói kérdésre a magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárásával kapcsolatban Tóbiás József kifejtette: egy ilyen döntést meg kellett volna előznie az érintett országokkal folytatott egyeztetésnek.
Arról is beszélt, hogy egy pénteken megjelent kutatás szerint a magyarok közös európai cselekvést tartanak szükségesnek a bevándorlással kapcsolatban, pártja pedig kezdetektől ezt az álláspontot képviselte.
Az MSZP belső feszültségére vonatkozó újságírói kérdésekre Tóbiás József azt mondta: ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik, őt az érdekli, hogy lesz-e fizetésemelés a közszférában. Botka László pedig arra a kérdésre, hogy vannak-e pártelnöki ambíciói, azt mondta: ez a kérdés fel sem került a választmány napirendjére, a tisztújítás pedig ebben az évben nem esedékes.
MTI