Németországban Orbán Viktor miniszterelnök bajorországi látogatásával kapcsolatban közölt kommentárt két konzervatív lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Die Welt.
A FAZ Orbán bezárkózása című kommentárjában Klaus-Dieter Frankenberger kiemelte, hogy a magyar kormányfő "az utolsó keresztes lovagok" pózát fölöltve védelmezi a menekültáradat ellen népét, "amelyből már nem kevesen távoztak" más országokba a jobb élet reményében.
Orbán eszköze a szigorú bezárkózás, ezt ajánlja egész Európának, pedig ez nem fog sikerülni, hacsak nem hajlandó elmenni a végsőkig – írta a FAZ. Hozzátette, hogy Orbán szerint a menekültválság a liberális identitás válsága, holott felmerül a kérdés: nem inkább Aszad bombái és az iszlamista gyilkosok hajszoltak sokakat menekülésbe?
Megjegyezte: "gonosz" volt Orbánnak az az utalása, hogy a német kormány erkölcsi imperializmusra törekszik, mindez pedig azt mutatja, hogy nagy ellentétek feszítik az EU-t.
A Die Welt Horst és Viktor címmel közölte Torsten Krauel kommentárját, aki a CSU és az Angela Merkel vezette testvérpárt, a CDU viszonyának alakulásával összefüggésben írt a kormányfő bajorországi útjáról. A szerző kiemelte, hogy Merkel és az uniópártok támogatottsága csökken, és a közhangulat változása révén akár még tovább apadhat. S a bajor kormányfőnek "érzékeny antennája" van a hangulatváltozás jeleinek érzékelésére, ezért hívta meg "Európa ördögét, Orbán Viktort, akit a keresztnevén szólít".
Hozzátette: Seehofernek az a kijelentése, miszerint Merkel egy másmilyen Németországot akar, felidézi a konzervatívok régi belső harcait, amelyek kétszer is oda vezettek, hogy a (csak Bajorországban működő) CSU megkísérelt országos párttá alakulni.
A francia balliberális Le Monde a határzárról helyszíni riportot, és Orbán Viktor, Európa rossz szelleme címmel egyoldalas elemző portrét közölt a miniszterelnökről, szerkesztőségi írásának címe pedig Orbán Viktor különös Európája.
A lap szerint a magyar miniszterelnök "ügyesen tudja kijátszani Európa gyengeségeit, váltogatja a provokációkat a kiszámított hátrálásokkal". Ezt tette már az igazságszolgáltatás és a média "kézbevételekor", a külföldi befektetők elleni támadások esetében és a halálbüntetés visszaállításáról szóló fenyegetésével is – vélte az írás, amely szerint "Orbán minden egyes alkalommal az Európai Unió értékeit kérdőjelezi meg, még akkor is ha végül meghátrál". A menekültválságban "ellenséges megszólalásokat és csúsztatásokat" hallani tőle a "migránsokról, akik a keresztény Európát fenyegetnék". A "mindenható magyar vezető azonban most már nem elégszik meg a szavakkal", ugyanakkor egyetlen lépése sem váltja ki a pártcsaládja, az Európai Néppárt tiltakozását.
A menekültkvótát elvető kelet-európai országoknak pedig a lap szerint az EU a strukturális támogatásokra és a nagy piacra szűkült, s legyintenek a humanista és demokratikus értékekre, amelyek pillérként szolgálnak az európai integrációban – írta a Le Monde.
A baloldali Libération szerkesztőségi írása Orbán Viktor, egyik vasfüggönytől a másikig címmel jelent meg.
A cikk szerint a kormányfő az Európai Unióban a menekültáradatból táplálkozó xenofób szuverenizmus vezéralakja lett. "A kommunizmus egykori ellenzékijéből, aki bátran követelte a szovjet csapatok kivonulását, mára egy populista és xenofób autokratává vált, aki a hatalma megtartása érdekében a gyűlöletkeltésre is hajlandó" – vélte a szerző, Marc Semo, aki szerint ha a magyar kormány végül el is fogadja a menekültek rá eső részét, Orbán szavai és tettei az európai integráció alapját adó értékeket kérdőjelezik meg.
A Der Standard című osztrák lap szerint Orbán Viktort bátran lehet Európa-ellenesként és megkérdőjelezhető demokrataként jellemezni, s nem csupán a menekültkérdés kapcsán. A szerző, Daniela Neubacher úgy véli, hogy Orbán előtt egy putyini modell lebeg. A kérdés szerinte csupán az, mikor dönt Európa úgy, hogy ezt az Európa-ellenes modellt komoly zavaró tényezőnek tekinti. Az unió tekintélye végképp próba előtt áll – írja a szerző, s kitér arra is, hogy Magyarország "visszataszítóan" bánik a menekültekkel, és mindezt azzal a '30-as évekre emlékeztető indoklással teszi, miszerint a keresztény Magyarországot és Európát ezek a "hordák" csak veszélyeztetik.
A magyarok most is ugyanazok, mint akik 25 évvel ezelőtt üdvözölték a kelet-német menekülteket – ezzel a címmel jelentette meg az Observador című portugál újság internetes oldalán Magyarország lisszaboni nagykövetének írását a migrációs krízisről.
A Magyarországról kialakult kép meglehetősen negatív, s túlságosan egyoldalú – írja Breuer Klára, hangsúlyozva, hogy a civilek, a segélyszervezetek és az állam is növelte a kapacitásait az érkezők segítése érdekében, a rendőrség pedig türelemmel végezte feladatát heteken, hónapokon keresztül.
A röszkei incidens valóban erős rendőri reakció volt, de egy extrém szituáció állt elő – jegyzi meg a nagykövet.
Kitér arra, hogy 1956 után a 200 ezer magyar menekült táborokban várta ki, amíg egy-egy ország regisztrálás után befogadta.
MTI