Román, szerb, francia, német, osztrák és belga lapok is írtak Magyarországról csütörtökön a nemzetközi migránsválsággal összefüggésben.
A Le Soir című, baloldali liberális irányzatú brüsszeli lap arról írt, hogy az európai kereszténydemokrácia megvédi Orbán Viktor miniszterelnököt. A cikk szerint a menekültügyben hozott intézkedések miatt a magyar miniszterelnök bírálatok tárgya lett széles körben, és nem is csupán Európában, ám a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban alig hallhatóak Orbán Viktorral szembeni hangok. A lap meginterjúvolta Manfred Webert, a néppárti EP-frakció vezetőjét, aki arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar kormányfő meg kívánja védeni a szerbiai határt, valamint azt követeli, hogy tartsák tiszteletben a dublini és a schengeni szabályokat. Ez – állapította meg Weber – legitim követelés. Szerinte ha bírálják azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget határvédelmi kötelezettségeiknek, akkor nem lehet ezzel egyidőben szemrehányást tenni Magyarországnak, amiért azt igyekszik elérni, hogy a migránsok a hivatalos határátkelő helyeken érkezzenek az országba.
A román lapok közül a liberális kötődésű Adevarul blogrovatában Teodor Raileanu élesen bírálja mind a magyar, mind a román miniszterelnököt. A szerző értelmetlen, szélsőséges megoldásnak tartja a kerítésépítést egy tranzitországban, Orbán Viktor magyarázatát pedig, miszerint nem akarja, hogy Magyarország etnikai-vallási összetétele megváltozzon, a fajtisztaságot féltő, "náci" álláspontnak minősítette. Victor Pontát a cikkíró főleg alpári stílusa miatt bírálta, és úgy vélte, hogy a román kormányfő szavazatszerző céllal szít nacionalista indulatokat a magyar migránspolitika – szerinte egyébként indokolt – bírálatával.
Az Adevarul másik szerzője, Marius Dorin Lulea szerint Pontának nincs erkölcsi alapja leckéztetni Magyarországot a határ lezárása miatt, annál is inkább mert "vége a romantikának", az erőszakhoz folyamodó bevándorlók megsértették az ország szuverenitását. Véleménye szerint Románia hasonló helyzetben sokkal gorombábban reagált volna. Lulea szerint a válságért elsősorban a "populista diskurzust" használó Németország felelős, amely – miután Magyarországot bírálta a kerítésért – maga is lezárja határait.
A konzervatív Romania Liberában Sabina Fati bírálta a budapesti és bukaresti kormányt a két ország közé tervezett ideiglenes határzár kapcsán kirobbant polémia miatt, Miért nem kommunikál Románia és Magyarország, avagy hogyan gyújtsd fel a jövőt című írásában. Úgy véli, a két országnak zárt ajtók mögött kellett volna tisztáznia vitáit, de azzal, hogy nyilvánosság előtt "köpködnek és sértegetik egymást", csak azt bizonyítják, hogy nem képesek tanulni a történelem leckéiből és túllépni "örök periféria" mivoltukon. A szerző Orbán Viktort azért is bírálja, mert szerinte megfeledkezik arról, hogy országa – és egész Kelet-Európa – fél évszázadon keresztül a Moszkvából vezényelt "koncentrációs tábor" foglya volt, és most az általa emelt kerítéssel Európa újabb megosztását valósítja meg, a "gazdagok és szegények" törésvonal mentén.
A szerb lapok kiemelt figyelemmel foglalkoztak a szerdai horgos-röszkei összecsapásokkal. A Kurir című napilap háborúnak nevezte az összecsapást. "Az egész a háborús Szíriára hasonlított, arra a helyre, ahonnan a többség a Balkánra jött" – fogalmazott a bulvárlap. A Vecernje Novosti cikke A szerbiai rendőrök védték a migránsokat címmel jelent meg. A Politika című belgrádi napilap Magyarország visszaküldi a menekülteket címmel írt a témáról. A lap szerint rengeteg az álhír és a téves információ, ezért a migránsok a két határátkelőhely között ingáznak, azt remélve, hogy valamelyik átkelőhelyet egyszer csak megnyitják.
A francia balliberális Le Monde Orbán Viktor egyházszakadást idéz elő az Európai Unión belül címmel közölt kommentárt. Eszerint a migránsválság egyértelművé tette a törésvonalat a Vlagyimir Putyin orosz elnök által képviselt politikai kereszténység és a Ferenc pápa által hirdetett, a szegények felé forduló evangéliumi kereszténység között, amelyet egyébként Angela Merkel német kancellár is képvisel kereszténydemokrataként. A cikkszerző Joelle Stolz szerint Orbán Viktort "balról előzte a német kancellár és a Vatikán is", miközben a magyar katolikus egyház kínos helyzetbe került a kereszténység két eltérő koncepciója között, hiszen a magyar miniszterelnök a menekültáradat kapcsán a keresztény értékek védelmezőjeként lépett fel, és a Charlie Hebdo elleni támadás óta a bevándorlást kizárólag fenyegetésként állítja be az európai nemzetek számára. A lap szerint "kilenc hónapja a magyar kormány irányvonala ez a xenofób retorika", amelynek része volt a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció, majd a plakátkampány, végül pedig a szeptember 15-én érvénybe lépett új törvény. "Mindeközben a hivatalos egyházak hallgatása tanulságos volt": sem a katolikus, sem a református egyház vezetője nem mert távolságot tartani és mindenben egyetértett a miniszterelnökkel. A kvótarendszer elutasításával Orbán Viktor nemcsak a romák milliót megfelelően integrálni képtelen kelet-európai országok fenntartásait használja ki, hanem a társadalmi igazságosságra a morális rendnél kevésbé ügyelő politikai kereszténység képviselőjeként is fellép, de ez a koncepció jelenleg ellentétben áll a pápai irányvonallal, ami pedig egyházszakadást eredményezhet az Európai Unióban – írta a Le Monde.
MTI