Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti (EP-) képviselője szerint fontosak az Európai Bizottság új kezdeményezései a menekültek "újraelosztási rendszerének" kiterjesztésére, de ez csak a kezdet.
"Átfogó megoldásra, az egész európai menekültügyi politika reformjára van szükség" – hangsúlyozta szerdán Strasbourgban az EP szociáldemokrata frakciójának egyik alelnöke, reagálva Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az EP plenáris ülésén az unió helyzetéről tartott beszédére. Elutasította az európai együttműködés gyengítését, "önző és hatástalan nemzeti megoldások" keresését, és "több együttműködést, több szolidaritást, több Európát" szorgalmazott.
"Nem tűrhetjük tovább, hogy rossz kompromisszumok, elavult szabályok és kegyetlenül számító politikai vezetők miatt támogatásra szoruló emberek gyalogoljanak az autópályákon, aludjanak sosem induló vonatokra várva a pályaudvarokon, tolongjanak a kikötőkben és váljanak embercsempészek áldozatává" – mondta Niedermüller.
Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője, a zöldpárti frakció tagja az MTI-nek nyilatkozva egyetértett Juncker azon indítványával, amely a menekültek kötelező jellegű szétosztására irányul az EU-tagországok között. Ez azonban – hangsúlyozta – csak átmeneti megoldás, "amelyet támogatunk, egyszerűen azért, mert nincs jobb".
Az átmeneti megoldásban kvótarendszer szerepel, amelynek a számai Meszerics szerint vitathatóak. Mint a képviselő hozzátette, a zöldek alapvetően hosszú távon is támogatják a kvótarendszerre alapozott megoldást, de hogy az miként működik majd hosszú távon, az a részletektől függ. A hosszú távú megoldáshoz ugyanakkor – figyelmeztetett – hozzátartozik a menekülthullám okainak a kezelése is, és e tekintetben a Juncker-beszéd újdonságot tartalmazott, amit a zöldek örömmel vettek.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-delegációjának nevében az MTI-nek megküldött nyilatkozatában úgy értékelte a plenáris ülésen elhangzottakat, hogy az európai bizottsági elnök "megoldást jelentő javaslatot nem terjesztett elő, beszédét az álhumánus retorikai fordulatok jellemezték".
Balczó szerint bebizonyosodott, hogy a bevándorlás megállítására, az unió határainak védelmére Junckernek elképzelése sincs, javaslatai csupán a bevándorlók tagországok közötti elosztására vonatkoztak. A jobbikos politikus számára "megdöbbentő" volt, hogy az Európai Bizottság elnöke "az illegális bevándorlás csökkentésére a legális bevándorlás megkönnyítését javasolta".
"A bevándorlási válság során természetesen érvényesíteni kell a humanitárius szempontokat, szükség van az empátiára. Ugyanakkor nem téveszthetünk szem elől egy alapelvet: Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké" – fogalmazott Balczó Zoltán.
A vitában a szintén jobbikos Morvai Krisztina arra szólította fel Magyarország, az európai országok, illetve a migránsok eredetországainak hazafiait, hogy "egyesüljenek", és valósítsák meg a szülőföldön való békés élet álmát.
Jan Olbrycht lengyel néppárti EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet a vitában, hogy Ukrajnából is megindulhatnak a menekültek az EU-ba, és az unió erre nincs felkészülve. Olbrycht szerint a tagállamokra kell bízni, hogy miként kívánnak segíteni a helyzeten, és elutasította azt a gondolatot, hogy büntessék a menekültek befogadását elutasító tagállamokat.
Az EP-frakcióvezetők európai megoldást szorgalmaznak
Nem Európa, hanem a nemzeti önzés vallott kudarcot ebben a migrációs válságban – hangoztatta Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép irányzatú néppárti frakciójának, az EP legnagyobb létszámú politikai csoportjának vezetője szerdán Strasbourgban.
A bajor politikus Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az EP plenáris ülésén az unió helyzetéről tartott beszédére reagált. Weber szerint a menekültproblémára európai megoldást kell találni.
"Európának teljesítenie kell humanitárius kötelességét, segíteni azokat, akik az életüket védve menekülnek. Kereszténydemokrataként hangsúlyozni kívánom, hogy Európa nem a keresztények jogait, hanem az emberi jogokat találta fel" – fogalmazott.
Gianni Pittella, a második legnagyobb létszámú EP-frakció, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt mondta, hogy "az Európai Bizottság végre megszabadította Európát egyes nemzeti kormányok szégyenletes önzésétől".
Pittella szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény bátor intézkedéseket tett le az asztalra, és most a tagállamokon, illetve testületükön, a Tanácson a sor, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak.
"Olaszországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban vagy Ausztriában az európai polgárok kifejezésre juttatták szolidaritásukat, és az európai vezetőknek tanulniuk kellene példájukból" – mondta.
"Csak az ostobák hiszik azt, hogy a magasabb kerítés vagy az élesebb szögesdrót meg fogja oldani a válságot" – jegyezte meg. Az olasz politikus szerint vészhelyzeti mechanizmusra van szükség, kötelező erejű átköltöztetési rendszerrel megfelelő számú migráns számára.
Syed Kamall, a konzervatívok frakcióvezetője szerint különbséget kell tenni a migránsok két fő csoportja között: akik az életüket mentve menekülnek, azoknak menedéket kell adni, akik azonban nem az üldöztetés vagy az éhezés elől menekülnek, hanem – az emberi természetből fakadóan érthető módon – egyszerűen jobb életre vágynak, azok tekintetében világosan megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni.
"Európának nem új vasfüggönyre, hanem vasakaratra van szüksége, hogy összetartson" – fogalmazott a brit politikus.
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője Európához méltatlannak nevezte, hogy az unió mindeddig csak a legszükségesebbnek vélt, lehető legkisebb lépésekkel reagált a menekültválság fejleményeire. Példaként hozta fel a tavaszi földközi-tengeri tömegkatasztrófát, majd a Calais-ban előállt helyzetet, illetve a menekültek budapesti összetorlódását, és emlékeztetett arra, hogy az EU úgy gondolta, egy-két kisebb intézkedéssel megoldja a problémát, Magyarország esetében például azzal, hogy "egy kicsit megnyitották a vasútvonalakat."
A flamand politikus szerint "ez nem Európa válsága, hanem Európa hiányának a válsága", és a felelősség ezért elsősorban a tagállamok vezetőit terheli.