A sikeres költségvetési konszolidáció eredményeinek megőrzéséhez és a gazdasági növekedés felgyorsításához az állammenedzsment továbbfejlesztésére van szükség – jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szombaton Miskolcon.
Domokos László az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén megtartott előadásában leszögezte, a költségvetési szervek irányítását, az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását, valamint a közpénzeknek a magánszférához kerülő szabályos és célszerű felhasználását ellenőrző állammenedzsment fejlesztésének két fontos pillére van, a közpénzek eredményes és hatékony felhasználásának megkövetelése, valamint a korrupciómentes, tisztességes gazdálkodás.
A közpénzek minden egyes forintja elé eredményességi célt kell kitűzni, és annak elérését meg kell követelni, és ennek ki kell terjednie az uniós pénzekre és a központi költségvetési kiadásokra, az adókedvezményekre és a közvagyon-hasznosításából származó, ahhoz kötődő bevételekre is – tette hozzá.
Az alaptevékenységet támogató kiszolgáló területeken célszerű lenne az üzleti életben alkalmazott gazdálkodási technológiák bevezetése – mondta Domokos László. Fontos célnak nevezte az adórendszer működtetésének javítását, a kivetett adók behajtását, valamint az adóbeszedési és adóellenőrzési feladatok, illetve az erőforrások összehangolását is.
Az állam gazdasági szerepvállalásának kiterjesztése csak akkor lehet sikeres, ha az állam jó tulajdonossá válik – fogalmazott.
Kitért arra, a korrupciós kockázatok kezelésére 2011 óta integritás-felmérést készít a költségvetési szervek körében az ÁSZ. Az idei adatok szerint a felmérésben tavalyhoz képest kétszer annyi szervezet vett részt, mint 2014-ben, a kedvező tapasztalatok miatt a felmérést 2016-tól a többségi állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra is kiterjeszti a számvevőszék.
Az ÁSZ elnöke a 2014-es zárszámadásról szólva elmondta, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tartalma megfelel a törvényi előírásoknak, bár az ellenőrzés sok szabályszerűségi és megbízhatósági hibát talált. Példaként említette, hogy volt olyan költségvetési szerv, amely hónapokon keresztül hatályos szervezeti és működési szabályzat (szmsz) nélkül működött.
Sajnálatos, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél még mindig súlyos gazdálkodási szabálytalanságok fordulnak elő, általában véve azonban javult a gazdálkodás szabályszerűsége – összegezte Domokos László, hozzátéve, utóbbi annak is köszönhető, hogy az ÁSZ az elmúlt években szisztematikusan ellenőrizte a belső kontrollrendszer működését a központi költségvetési szerveknél.
Az előző év költségvetési folyamatainak makrogazdasági összefüggéseiről készített tanulmányt idézve a számvevőszék elnöke kifejtette, az állammenedzsment jelentőségét jól mutatja, hogy 2014-ben az állam a Magyarországon megtermelt jövedelem 52,3 százalékát osztotta újra. Ezt arányt maga a kormányzat is soknak tartja, ezért a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban 48,3 százalékra csökkentették – tette hozzá.
A jó közigazgatás néha alakítja is a folyamatokat
Az állam reformjának egyik célja, hogy a közigazgatás ne csak passzív szemlélője legyen a folyamatoknak, hanem időnként annak alakítójává váljon – jelentette ki Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén, szombaton Miskolcon.
Az erős, szolgáltató állam megvalósulása a magyar társadalom és a magyar vállalkozások egészének érdekében áll – tette hozzá, kiemelve az integrált ügyfélszolgálatok és az elektronikus ügyintézés kiterjesztését. Az államtitkár hangsúlyozta, 2018-ra a szélessávú internet Magyarország minden fehér foltján elérhető lesz. Az elektronikusan intézhető ügyek száma meghaladja majd az ezret, míg jelenleg 423 ügytípust lehet a kormányablakokban – mint integrált ügyfélszolgálatoknál – ügyintézni – mondta.
Rámutatott: az informatikai rendszer kialakításában most körülbelül "félúton" tartanak, annak teljes kiépülése "nagy előrelépés lesz a közigazgatásban". Kitért arra, hogy a kormány a centralizációs lépésekben nem kívánja tagadni a piacgazdaság vagy a demokrácia értékeit, hanem szerepet kíván vállalni ott, ahol a piac nem képes önkorrekcióra, önszabályozásra.
Magyarázata szerint az átalakítások érdekében a Jó Állam Program három eleme: az igazságügy átalakítását célzó Moór Gyula Program, az önkormányzati reform, valamint a közigazgatást megújító Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program. Ezek keretében már az elmúlt időszakban is számos intézkedés történt az államigazgatás hatékonyságának növelése érdekében – ismertette.
Az önkormányzati programból kiemelte: átalakították az önkormányzati szervezetrendszert, illetve adósságkonszolidáció történt. 1200 milliárd forintot vállalt át az állam az önkormányzatoktól, amely már a működőképességet veszélyeztette.
Az önkormányzati reform része lett a szolgáltatási feladatellátás és intézményfenntartás, így az egészségügy-, oktatás-, szociális-, kulturális– és környezetvédelem átrendezését is magában foglalta – tette hozzá.
A Magyary Program pedig azt állította fókuszába, hogy az államapparátus a lehető legkevésbé terhelje meg a gazdaság jövedelemtermelő részét. Átalakult a központi államigazgatás, a csúcsminisztériumi rendszer, és létrehozták a területi középszintet – mondta.
Véleménye szerint a járások tekintetében nincs politikai vita, az állam a korábbi felfogásokkal szemben nem a régiós intézmények irányába tolta a rendszert, hanem azt szerette volna elérni, hogy minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. 198 járás, kerület jött létre, egy szűnt meg összevonás miatt.
A jövőt illetően megjegyezte: a megkezdett intézkedések folytatásaként már a tartalmi elemekre kell koncentrálni. Ma a közigazgatásban 3400 ágazati szakrendszer működik és ezek nem átjárhatóak. Ezt kell megoldani – jegyezte meg.
Nagy Márton: a bankok aktivitása a lényeg
Nagyon sok bank azt állítja, hogy szeretne Magyarországon maradni, mert stratégiai országnak tekinti, az MNB azt várja, hogy ezt cselekedeteikben, aktivitásukban mutassák meg – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az 53. Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén Miskolcon szombaton.
A pénzügyi szakember fogalmazása szerint: "a duma az nem kell", mert minden bank azt mondja, hogy fontos számukra ez az ország, de a számokból ez nem látszik.
Ma a Magyarországon lévő nyolc univerzális bankból hat aktív, a többi passzív – mondta, neveket nem említve.
Szólt arról is, hogy finanszírozási oldalról "össze kell rakni a növekedést, és ebben a bankrendszernek kulcsfontosságú szerepe van…, tisztítani kell a mérlegeket, a jegybank ezt ösztönözni fogja", a bankrendszer konszolidációjának meg fel kell gyorsulnia, a passzív bankoknak aktívvá kell válniuk, "vagy igenis szint kell vallaniuk".
A hitelezésről szólva azt mondta Nagy Márton, hogy a bankok nagyon sokszor azt mondják, nincs hitelkereslet, a vállalatok ugyanakkor azt állítják, hogy nincs hitelkínálat.
Mivel a bankok mondják meg, hogy melyik vállalat tekinthető hitelképesnek, "kirekesztenek az ajtón egy csomó vállalatot", így nem látják a valódi hitelkeresletet. A bankok nagyon messze vannak attól az állapottól, mint amelyben a válság előtt voltak az adósminősítésben – hangoztatta. Hozzátette: azt az állapotot szeretné látni, hogy ugyanazokat a vállalatokat tekintik hitelképesnek, mint a válság előtt, és akkor "rendben leszünk".
Befejeződött a közgazdászok miskolci konferenciája
Befejeződött az 53. Közgazdász-vándorgyűlés, amelyet szeptember 3-a és 5-e között rendeztek meg Miskolcon, a konferencia központi témája ezúttal a fejlődés és a felzárkózás volt.
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöke sikeresnek nevezte zárszavában a rendezvényt, "küldetésünket betöltöttük".
Mint mondta: aki pénzről beszél, az az emberről és a politikáról is beszél, itt és most mindezekről szó volt, pénzről, emberről, politikáról.
A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelének két plenáris és 13 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartottak előadásokat.
A három nap alatt a hagyományos témák – a nemzetgazdaság helyzete, a bankrendszer aktuális kérdései, a monetáris politika és a költségvetési folyamatok vizsgálata, az európai uniós források felhasználása – mellett a több mint 140 előadás foglalkozott az észak-magyarországi régió speciális helyzetével is, az újraiparosítással, a foglalkoztatás és a szociális szféra problémáival, a határ menti együttműködés lehetőségeivel, a közlekedés fejlesztésével, a turizmussal egyaránt.
A csaknem hatezer tagot számláló Magyar Közgazdasági Társaság a magyar közgazdászok legrégebbi szakmai szervezete, közhasznú egyesület, 121 éves fennállásával az első hasonló szakmai-tudományos szervezetek közé tartozik Európában.
A vándorgyűlést jövőre Kecskeméten rendezik meg
MTI