A kedvezmények lakásáfa bevezetésének lehetőségéről és annak pozitív minőségi hatásairól is szó volt az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Albizottságának mai ülésén. Az albizottság határozatképtelensége miatt szakmai tanácskozássá átminősült megbeszélésen a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) meghívottként vett részt.
A TLE és a mellett szintén meghívott Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület határozott álláspontja szerint az új lakásokat terhelő 27%-os áfa mértékének 5%-ra csökkentése egyértelműen és határozottan kilendítené az új lakások építésének piacát a jelenlegi mélypontról, és mindezt úgy, hogy az építési tevékenységre fehérítő hatást gyakorolna, további költségvetési forrást, bürokrácia– növekedést nem igényelne, és költségvetési egyenlege is pozitív lenne. Ennek következtében pedig az épített lakások száma rövidtávon 20 000 körüli darabszámra emelkedne évente.
Az alacsonyabb áfamérték hozzájárulna az építési ágazat kifehérítéséhez. Amennyiben készül számla, sokkal inkább lennének írásbeli szerződésekkel lefedett teljesítések, ez segítené az építkezőket a garanciális igények érvényesítésében és közvetve hozzájárulna a számonkérhetőséghez és az építési minőség növeléséhez.
A TLE korábban megkereste mind az öt parlamenti párt frakcióját, közülük a Jobbik, a KDNP, az LMP és az MSZP nevezte meg lakásügyi szakpolitikusát. A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusai el is kezdték a szakmai egyeztetést az otthonteremtés, a lakásépítések, lakásfelújítások, bérlakásépítések témakörében. Ennek a közös munkának egyik állomása volt a mai albizottsági ülés, a Jobbik által korábban benyújtott határozati javaslat, illetve az LMP részéről ma elhangzott interpelláció a témában.
Háttér
Franciaországban 5,5 %, Romániában 5% a nem luxus lakások építésének az áfája. A magyar családok 27% áfát fizetnek ugyanezért.
A lakásépítés, illetve új építésű lakás vásárlása olyan mértékű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához speciális eszközökre van szükség.A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát.
1. Vizsgálja meg a kormány, hogy az EU-s jogi szabályozások mellett hogyan lehet minél szélesebb körűen bevezetni az 5%-os áfát a lakásépítésekre, lakásfelújításokra, bérlakásépítésekre.
Több uniós tagállam is alkalmaz kedvezményes áfát a szociálisként besorolt lakásépítésekkel kapcsolatban.
Európa más országaiban a szociális jelzőt a lakásügyben nem a hazai értelemben használták, Romániában pl. a szociális lakásépítésbe tartozhat egy 120m2-nél nem nagyobb lakás is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tartozik a lakosság széles rétege.
2. Meg kellene határozni, hogy Magyarországon mi minősüljön szociális lakásépítésnek. Minél tágabban kell meghatározni a szociális lakásépítés kategóriáját, hogy minél több EU-s forrást lehessen ilyen célra felhasználni, és minél szélesebb körben lehessen kedvezményes áfakulcsot alkalmazni. Ne csak a legszegényebb réteg, hanem a bérből-fizetésből élők számára megvalósuló lakásépítés is tartozzon bele ebbe a kategóriába.
Magyarország jelenleg nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket.
A KSH-adatok alapján készített felmérésünk eredményeit összefoglaló, a magyar lakásállomány állapotát bemutató tablóink a http://www.igylakunk.hu/galeria/tenyek-adatok és a http://www.igylakunk.hu/galeria/magyar-lakohazak-kepekben oldalon találhatók.
Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület