Kozmikus gyilkosságok felderítésére vállalkoztak a Cambridge-i Egyetem és az Edinburghi Királyi Obszervatórium csillagászai, akik szerint „fojtogatás” áldozataivá válnak a halott galaxisok, bár „gyilkosuk” kiléte egyelőre homályban marad.
A világegyetemben kétféle galaxis létezik: az élők, amelyekben folyik a csillagtermelés, és a halottak, ahol már nem születnek új napok. A Tejútrendszerünkhöz hasonlatos eleven galaxisokban óriási mennyiségben találhatók hideg gázok, főleg hidrogén, ami a csillagtermelés legfőbb „alapanyaga”, míg az „elhunyt” csillagvárosokban minimálisak a készletek – olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.
A jelenségre két magyarázat létezhet – a gázokat hirtelen kiszippantják valamilyen belső vagy külső erők, esetleg a csillagtermelési „nyersanyag” beáramlása hosszabb idő alatt fokozatosan megszűnik, és ez valósággal megfojtja a galaxist.
A brit kutatók a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) adatait felhasználva elemezték 26 ezer átlagos méretű galaxisban a „fémek”, azaz a héliumnál és hidrogénnél nehezebb elemek szintjét.
„A fémek árulkodnak a csillagképződésről: minél több új napot hoz létre egy-egy galaxis, annál nagyobb a fémtartalma. Ily módon a halott galaxisok fémtartalmát vizsgálva megállapíthatjuk a csillagvárosok elhunytának az okát” – magyarázta Yingjie Peng, a Cambridge-i Egyetem és a Kavli Kozmológiai Intézet kutatója, a tanulmány első szerzője.
Amennyiben hirtelen áramlanak ki a hideg gázok egy galaxisból, a fémek szintje változatlan marad, mivel a csillagképződés azonnal megszűnik. „Fojtogatás” esetén viszont a galaxis fémtartalma tovább fog emelkedni, míg nem stabilizálódik valamilyen szinten, hiszen új csillagok mindaddig születnek, míg az alapanyagkészletek teljesen ki nem merülnek.
Vizsgálataik szerint az adott csillagtömeghez viszonyítva a fémtartalom szignifikánsan magasabb, mint egy azonos tömegű, csillagtermelő galaxisban. Vagyis a csillagvárosok „gyilkosa” fojtogatással végez az áldozatokkal.
A brit kutatók, hogy ellenőrizzék eredményeiket, a fémtartalom elemzésétől függetlenül az élő és a halott galaxisok kora közötti különbséget is vizsgálták. Számításaik szerint a csillagtermelő galaxisok átlagosan 4 milliárd évvel voltak fiatalabbak, mint halott társaik, ugyanannyival, mint ez a fémtartalom elemzéséből következett.
„Első bizonyítékát szereztük meg annak, hogy a galaxisok +fojtogatás+ áldozataivá válnak. A következő feladatunk az lesz, hogy azonosítsuk a tettest, már van is néhány gyanúsítottunk” – fogalmazott Yingjie Peng.
MTI