Egy felmérés szerint Budapestet csak Bukarest tudta lekörözni, már ami a levegőben szálló mérgező részecskék mennyiségét illeti. Ám nemcsak fővárosunk levegője adhat okot aggodalomra, hiszen hazánk közel egy tucat települése éveken át vívja nemtelen harcát a levegő-szennyezettségi elsőbbségért.
"Sokáig csak latolgatták és ment a köntörfalazás a szennyezett levegő és a legváltozatosabb betegségek megjelenésének összefüggései között szerte a Földön. Londonban a füstből eredő levegőszennyezés a 13. század végén olyan mértékű volt, hogy külön bizottságot állítottak fel a probléma kivizsgálására, és az angol parlament is számos törvénnyel – mint például a széntüzelés korlátozása, vagy a kémények magasságának szabályozása – próbálta javítani a helyzetet, szóval már 700 éve tudták ezt.
Ma már nyíltan listázzák a világ legszennyezettebb városait, szalagcímekkel kiemelve, milyen tudományosan igazolható egészségügyi kockázatokkal kell szembenézniük a légszennyezésben élenjáró városok lakosainak" – mondta el Lenkei Péter, a Környezeti Tanácsadó Iroda vezetője, a Levegő Munkacsoport munkatársa. Budapest Európa 2. legszennyezettebb levegőjű városa Egy friss felmérés szerint hazánk fővárosát csak Bukarest tudta lekörözni, már ami a levegőben szálló mérgező részecskék mennyiségét illeti. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) által ajánlott határérték 10 mikrogramm ultrafinom por egy köbméter levegőben. A vizsgált fővárosok közül egyedül Stockholm levegője marad alatta a határértéknek, míg London, Párizs, Brüsszel, Bécs átlépi a határt. A lista élén pedig Athén (29,4), Budapest (33,7), valamint Bukarest (38,2) áll. Ám nem csak fővárosunk levegője adhat okot aggodalomra, hiszen hazánk közel egy tucat települése éveken át vívja nemtelen harcát a levegő-szennyezettségi elsőbbségért: Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Dorog, Tatabánya, Vác, Nyíregyháza, Győr, Gyöngyös, Esztergom és Eger is azok közé tartozik, ahol a levegő szennyezettsége bizonyos napokon messze felülmúlja a megengedett határértéket, annak ellenére, hogy a levegőbe került szennyezésért nem feltétlenül az ipari termelés tehető felelőssé.
2003-ban fejeződött be annak az egész országot lefedő mérőállomás-rendszernek a felállítása (automata imisszió-mérőhálózat), melynek segítségével napról napra nyomon lehet követni, hogy az említett városok közül melyik az, amely az adott napon légszennyezés tekintetében nagy egészségügyi kockázatot jelent a városban, a közvetlen térségben tartózkodók számára. Csökkenő ipari szennyezés, növekvő lakossági szennyezés? A nyolcvanas évek közepéig egyértelműen az ipari termelés következtében kerültek be a légkörbe a mérgező szilárd anyagok, kén-dioxid valamint a szén-monoxid. Húsz évvel később az összes levegőben keringő szennyezés csupán 6-11 százalékáért tehető az ipar felelőssé, és ennek oka nagy valószínűséggel az a tudatos, környezetvédelmi szempontok alapján elindított folyamat lehet, amely mentén az ország összes hőerőművét korszerűsítették, valamint bezárták azokat az ipari létesítményeket, amelyek nagy mennyiségben bocsátották ki a szennyező anyagokat.
Ez utóbbi persze nem feltétlenül volt környezetvédelmi lépés, sokkal inkább az országban lezajló gazdasági-politikai átalakulás következménye, mindenesetre az ipar jelentette légszennyezés alacsonyabbá vált. Mindemellett az addig olcsónak számító széntüzelés helyett a földgáz vette át a szerepet, és ez is hozzájárult a légszennyezettség csökkenéséhez. Egy ideig, hiszen az utóbbi néhány évben a gázárak emelkedése miatt a lakosság egy része visszatért a hagyományos fűtési módszerekhez (fa, szén, illetve minden, ami éghető), így ez a folyamat visszafordulhat. Tekerj a tiszta levegőért! Az ipari termelés háttérbe szorulása mellett joggal remélhettük volna, hogy hazánk levegője visszanyeri üdeségét. De nem, hiszen ahogy az ipar leállt, legalább akkora ütemben indult be a tömegközlekedés mellett/helyett a lakosság közlekedési szokásainak megváltozása. Márpedig a kipufogók okozta légszennyezettség ma az, amely a legnagyobb aggodalmat okozza hazánkban.
Ma a közlekedés teszi ki a teljes szilárd anyagkibocsátás közel egynegyedét, a nitrogén-oxidok levegőbe kerülésének pedig a feléért a közlekedés tehető felelőssé. Fontos tudni, hogy a növekvő mennyiségű nitrogén-oxidok, a szálló por és nyáron az ózon jelenti a legmagasabb kockázatot. Ezek elsődleges forrásai pedig a kipufogógázok, bár az utóbbi két elem megjelenésének koncentrációját az időjárás jelentősen befolyásolhatja. Tény, ha már európai városok lakosaihoz hasonlóan hazánk lakosai is nagyobb lelkesedéssel, következetesen és környezettudatosan térnének át a személygépkocsik használatáról a közlekedés más formáira (tömegközlekedés, kerékpár, elektromos robogók stb.), kézzelfogható módon csökkenne a városok légszennyezettsége.
Forrás: www.life.hu | Kassai Tini