Új elmélettel állt elő egy amerikai kutató, aki azt állítja, hogy sikerült megfejtenie a William Shakespeare szonettjeihez írt kiadói ajánlás rejtélyét.
Shakespeare Szonettek című versciklusát 1609-ben adták ki először, egy bizonyos W. H. úrnak ajánlva a művet, akinek kilétéről azóta számtalan elmélet született. Egy új elmélet szerint W. H. úr nem egy korabeli angol nemes volt – ahogy azt sokan eddig gondolták -, hanem a kötetet kiadó Thomas Thorpe egy nem sokkal korábban elhunyt kollégája és barátja, ami magyarázatot adna az ajánlás furcsamód gyászos hangnemére.
Geoffrey Caveney amerikai kutató szerint a monogram William Holme-ra utal, aki jó viszonyban volt Thorpe-pal. Mindketten előkelő chesteri családból származtak, kiadói gyakornokok voltak az 1580-as évek Londonjában és szoros kapcsolatban álltak a színházakkal olyan kiemelkedő drámaírók munkáinak megjelentetése révén, mint Ben Jonson és George Chapman.
A Szonettek dedikációjában Thorpe választékos stílusban mondott köszönetet a versek „életre hívójának”, W. H. úrnak. Egyesek szerint W. H. úr ugyanaz a „szép ifjú”, akinek Shakespeare a 154 szonett nagy részét címezte, míg mások szerint a megjelölés azt a személyt takarja, aki megszerezte a költemények kéziratait a kiadó számára. (A művek valószínűleg „kalózkiadásában”, vagyis a költő tudta nélkül jelentek meg annak idején.)
A monogram lehetséges gazdái közt tartják számon Henry Wriothesleyt, Southampton harmadik grófját, ismert mecénást, és William Herbertet, Pembroke harmadik grófját, aki a feltételezések szerint kapcsolatban állt Shakespeare-rel. Arisztokratákról lévén szó azonban, őket soha nem nevezték volna „úrnak” – magyarázta Caveney, hozzátéve, hogy ez a megszólítás rájuk nézve kifejezetten sértő lett volna. „Néhányan úgy tartják, hogy a W. H. csupán a William Shakespeare félrenyomtatása és helyesen WSH lenne” – sorolta a további elméleteket a szakember.
Caveney úgy véli, hogy az ajánlás a római síremlékeken szereplő feliratokat idézi, egyfajta tisztelgésként Holme emléke előtt. A szakember kiderítette, hogy Holme 1607-ben, két évvel a Szonettek megjelenése előtt halt meg és korábban azért nem vették számításba a monogram lehetséges gazdái között, mert összekeverték William Holmes-szal, aki 1615-ig foglalkozott könyvkereskedéssel – írta online kiadásában a The Guardian című brit lap.
„Senki sem tudta, hogy élt egy ugyanilyen nevű könyvkiadó is, aki 1607-ben hunyt el. Sok mindent megmagyaráz, ha megemlékezésként tekintünk az ajánlásra” – mondta Caveney, akinek kutatási eredményeit ebben a hónapban közlik az Oxford University Press gondozásában megjelenő Notes & Queries című tudományos folyóiratban.
Az amerikai kutató szerint Holme testvére Henrik herceg (1594-1612) szolgálatában dolgozott, így Holme olyan „előkelő körökben forgolódott, amelyekben Shakespeare szonettjei is megfordulhattak”. Caveney úgy véli, hogy Thorpe néhai kollégája és barátja holmija közt találhatta meg a költemények kéziratait, ezért utalt Holme-ra az ajánlásban.
Thorpe és nyomdásza, George Eld, számos színdarabot jegyeztetett be mindössze kilenc nappal Holme temetése után. Nem lehet pontosan tudni, hogy Holme miként tett szert a Szonettek másolatára, de megvoltak hozzá a kapcsolatai – húzta alá a kutató.
MTI