Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Egy tenger alatti főnyomócsövön keresztül kaphat vizet a Tajvanhoz tartozó Kinmen nevű sziget, amely néhány kilométerre van a kínai szárazföld Hsziamen városától.
A hongkongi média szerint Tajvan, de különösen a kinmeniek szeretnék felgyorsítani a régóta emlegetett projekt megvalósításának folyamatát, és amint az építés költségvetését jóváhagyják helyben és Tajpejben, még az idén megkezdenék a munkát. Amennyiben ez megtörténik, a szakemberek szerint nem lesz gond lefektetni a vezetéket az év végéig.
A kis szigetcsoporttól induló mintegy 17 kilométer hosszú tenger alatti cső lefektetésének költségét 1,35 milliárd tajvani dollárra teszik, ami több mint 43 millió amerikai dollárnak felel meg. A szárazföldi oldalra egy 9 kilométeres föld feletti vezeték megépítése hárulna. Kinmen a vizet végül a Fucsien tartományi Csincsiang várostól kapná. Ha minden sikerül, a kínai település biztosítaná Kinmen vízszükségletének 40 százalékát.
A kínai-tajvani egykori szomszédharcok színhelyének, a Kinmen szigetcsoportnak a teljes területe 153 négyzetkilométer. A terület, amelyen egy nemzeti park is található, turisztikai látványosság lett, a szigeteken lévő emlékhelyek pedig a történelem azon korszakát idézik, amikor a szembenállás foka még elképzelhetetlenné tette, hogy Tajvan szigetén és a környékbeli kisebbeken a helyiek szárazföldről érkező turistákat várjanak.
Kinment először a fucsieniek előtt nyitották meg. Január elsejétől már előzetes beutazási engedélyt sem kell kérniük a kínai szárazföld felől érkezőknek, azt helyben megvásárolhatják. 2014-ben rekordszámú látogató kereste fel a kis szigeteket, a Fucsien és Kinmen közlekedő komphajók másfél millió embert szállítottak.
A vízellátási projekt megvalósítása megfigyelők szerint annak a mindkét oldalon békülékeny és a korábbi évtizedekhez képest nagyobb bizalmat kifejező közeledésnek a gyümölcse lehet, amely egyaránt jellemzi
a Kuomintang Párt által vezetett jelenlegi tajvani kormányzat és a pekingi vezetés politikáját.
Csang Kaj-sek tábornok és mintegy kétmillió követője 1949 decemberében vonult vissza Tajvan szigetére azt követően, hogy a Kínai Kommunista Párt és a Kuomintang közötti hatalmi harc, majd polgárháború
A kínai hadsereg éveken át támadta a közeli szigeteket, majd 1950 júniusában Harry Truman amerikai elnök a Tajvani-szorosba küldte hetedik flottáját, hogy gátat vessen a sziget elleni offenzívának. Tajvan ma is de facto önálló államként működik, bár Peking az „egy Kína” elv alapján Kína részének tekinti és deklaráltan az ország újraegyesítésére törekszik. a Mao Ce-tung vezette kommunisták katonai győzelmével zárult.
MTI