Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Az 1942-es magyar razzia áldozataira emlékeztek vasárnap a vajdasági Csúrogon.
A szabadkai Pannon RTV beszámolója szerint a helyi Topalov-raktárban kialakított múzeumban sokan rótták le kegyeletüket, a hozzátartozók mellett több vajdasági politikus és Magyarország belgrádi nagykövete is jelen volt.
A megemlékezést a Razzia 1942 Emlékbizottság szervezte a szerb pravoszláv egyházzal közösen.
A 73 évvel ezelőtti mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1800 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt.
„Szembesülnünk kell a múlttal, hogy közös jövőt építhessünk” – hangsúlyozta Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke Csúrogon, hozzátéve, hogy „a múltnak ezt a részét azért kell lezárni, hogy a jövő új fejezetét meg lehessen nyitni”.
A magyar kormányt a megemlékezésen Pintér Attila belgrádi nagykövet képviselte. Kiemelte: nem szabad elfelejteni azt, amit a Vajdaságban a magyarok a szerbek ellen követtek el a második világháborúban, de a magyarok elleni vérbosszúra is emlékezni kell.
A múzeum a remény épülete – szögezte le.
A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot azon a helyen alakították ki, ahol a csúrogi szerbeket kivégezték. A múzeum kialakítását a magyar kormány támogatta, a magyar áldozatok emlékművét pedig a szerb kormány. 2013 júniusában ezen a két helyen hajtott közösen fejet a második világháborúban és azt követően kivégzett ártatlan áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök.
A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, és a következő közel egy hónapban több ezer áldozata volt a Vajdaságban. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor a szerb történészek szerint három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, és háborús bűnösként kivégezték őket.
MTI