Felavatták Ratkó József költő (1936-1989) szobrát szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállóban.
A Szabadság téren elhelyezett, Kő Pál szobrászművész által készített alkotást Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Ratkó József, a költő fia, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Juhász Zoltán, Nagykálló független polgármestere leplezte le.
Lezsák Sándor ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Ratkó József „fegyelmező és figyelmeztető műveivel, élet ütötte sorsával” beszédesen korfestő szobor áll Nagykállóban, és ez útjelző is a Kárpát-medencében.
Kellenek a köztéri kő- és bronzképmások, az út menti keresztek, az ősi jelek, magyar örökségünk és jövendőnk útjelzői – jelentette ki. Az Országgyűlés alelnöke szerint a szobor elkészülte egyben történelmi jóvátétel és igazságtétel is, az alkotást pedig a költő „haláltól ronthatatlan jelenvalóságának” nevezte.
„Ratkó József ott volt velünk 1987 szeptemberében Lakiteleken, házunk udvarán, az eső verte sátorban” – utalt Lezsák Sándor az emlékezetes találkozókra. „Akkor kaptam tőle egy rangot jelző mondatot és biztatást: megnőttél fiú, szervezkedj tovább” – emlékezett vissza a politikus.
Ratkó József két évvel későbbi haláláról és búcsúztatásáról szólva az Országgyűlés alelnöke felidézte: „szívdobogása volt a templomban a gyászoló tömegnek, amikor a népellenes bűnözőkről, országos és helyi hatalmasokról beszéltem, akik azokban a napokban is mentették harácsolt vagyonukat, kiváltságukat, cseréltek hitet, arcot, vagy éppen tölténytárat”. Koporsója előtt megfogadtam, hogy tovább fogok szervezkedni az 1917-es „nagy októberi kísértetek ellen” – vallott a politikus.
Illyés Gyula, Nagy László, Csoóri Sándor, a Hetek és a Kilencek nemzedéke a népírók, a versben bujdosók örökösei, közéjük tartozott Ratkó József, aki a drámai népességfogyásról, a nemzeti önismeret hiányáról és a „zsilettszélű országhatáron” túli őshonos magyarokról írt drámai erővel – fogalmazott méltatásában.
Az írástudók még a mennyországért sem árulták el Magyarországot és a történelmi hazát – folytatta Lezsák Sándor, – ők a maguk idejében, a maguk lehetőségével készítették elő mai magyaroknak a kétharmados rendszerváltást. A politikus kifejtette: ma, amikor nagy a nyüzsgés és a tülekedés „a történelmi rendszerváltó piacon”, Ratkó talán így summázná a látványt: kevesen voltunk, de sokan maradtunk. „Robbanó indulata után hozzátenné, így van ez jól, gyógyuljon, aki gyógyítható” – jelentette ki Lezsák Sándor.
Az egészalakos szobrot méltatva az Országgyűlés alelnöke elmondta: Ratkó Józsefnek helye van Kő Pál „szárnykészítő mester nemzeti Pantheonjában”.
A Ratkó József-emlékév keretében szervezett ünnepségen a történelmi egyházak képviselői megáldották a köztéri alkotást, majd jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait és koszorúit Ratkó József szobránál.
A József Attila-díjas Ratkó József 1936. augusztus 9-én született Pesterzsébeten. Iskoláit a fővárosban végezte, majd lelencgyerekként vidékre került; dolgozott állami gazdaságban, borpincészetben, később pedig újságíróként és a nagykállói könyvtár igazgatójaként is tevékenykedett. Verseit 1955-től közölték az országos folyóiratok, első kötete Félelem nélkül címmel jelent meg. Segítsd a királyt című verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház állította színpadra 1985-ben.A költő hosszú betegség után, 1989. szeptember 13-án hunyt el Nagykállóban.
Forrás: MTI, ratkojozsefemlekekev.hu