Megtartotta alakuló ülését a Szanálási Alap igazgatótanácsa, miután hatályba lépett az Országgyűlés által július 4-én elfogadott, úgynevezett bankszanálási törvény – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden.
A hitelintézetek és befektetési vállalkozások által feltöltendő pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését.
A Szanálási Alap irányító testületének egy tagját a nemzetgazdasági miniszter, két tagját a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölte ki, míg a negyedik tag az Országos Betétbiztosítási Alap mindenkori ügyvezető igazgatója.
A törvény értelmében a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásnak kötelező csatlakozniuk az alaphoz. Az érintett pénzügyi intézményeknek augusztus 21-ig kell beküldeniük csatlakozási nyilatkozataikat az alaphoz. A csatlakozási díj a tagok jegyzett tőkéjének a 0,05 százaléka, amit két részletben kell megfizetniük: szeptember 4-ig a jegyzett tőkéjük 0,01, majd október 20-ig a 0,04 százalékának megfelelő összeget kell átutalniuk az alap számlájára.
Az uniós elvek szerint megalkotott törvény 2014. július 21-én lépett hatályba. A Szanálási Alap hozzájárul a pénzügyi közvetítői rendszer biztonságos, megbízható működéséhez, a stabilitás fokozásához. A törvény egyik alapelve, hogy a nehéz helyzetbe került intézményekben a kritikus funkciók mindig fenntarthatóak maradjanak, így a szanálás a fizetésképtelenségi eljárással szemben előnyös alternatíva legyen. A másik alapelv szerint a kisbetéteseket nem érheti veszteség: a százezer euró alatti betéteket a betétbiztosítási keretrendszer továbbra is védi.
Forrás: MTI