Az európai parlamenti (EP-) választások eredményei azt is tükrözték, hogy az elmúlt évek válságkezeléséért politikai árat kellett fizetni – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Külügyi Szemle főszerkesztője. Az uniós szakértő szerint a választások nem járultak hozzá az Európai Unió erősödéséhez, és a válságkezelésben új szakasz kezdődik. Kialakulhat egy Róma-Párizs tengely, ami Angela Merkel német kancellár játékterét alapvetően korlátozhatja.
A válság politikai következményei között Kiss J. László első helyen említette a radikális jobboldali pártok térnyerését, még ha az nem volt is olyan mértékű, mint arra többen előzetesen számítottak. Az új helyzetben az unió nem lett erősebb, ennek egyik fő oka, hogy Párizs politikája miatt a hagyományos német-francia tandem már nem tölti be korábbi szerepét. Nyilvánvalóvá vált, hogy Párizs nem képes lépést tartani Berlinnel, és ez a 28 tagú unióban még nehezebbé teszi az irányítást.
A szakértő utalt arra is, hogy egy kivételével valamennyi dél-európai országban a kormányokat büntették a választók a válságkezelésért. Az egyetlen kivételt Matteo Renzi olasz kormányfő jelentette, akinek balközép Demokrata Pártja (PD) több mint 40 százalékos eredményt ért el, ami mögött erőteljes adócsökkentés állt. A Renzi vezette olasz kormány a pénzügyi szigort előíró maastrichti kritériumok felpuhítását szorgalmazta. Ennek pedig azért van különleges jelentősége, mert júliustól Olaszország az uniós soros elnöke. Mivel a franciák is ebbe az irányba mennek, Róma-Párizs tengely alakulhat ki, ami Angela Merkel játékterét jelentősen korlátozhatja.
Az Európai Unió fejlődésének irányával kapcsolatban a szakértő emlékeztetett arra, hogy amikor a múltban valamilyen probléma merült fel, a válasz mindig a „több Európa”, azaz az integráció mélyítése volt. Erre a törekvésre az európai parlamenti választások eredményei egyfajta „arculcsapást” jelentettek.
A jövőt illetően két koncepció lehetséges. Az egyik az, hogy az említett több Európa nem elsősorban több közös területet, „több Brüsszelt” jelent, hanem a kormányközi együttműködés mélyítését. A másik koncepció lényege pedig az, hogy a több Európa helyett bizonyos területeken a nemzetállami hatáskört kell megerősíteni. Ennek az elképzelésnek a legfőbb képviselője Nagy-Britannia – magyarázta Kiss. J. László.
A válságkezelés politikai árát így az elkövetkező időszakban is fizetni kell, még olyan országban is, mint Németország – jelentette ki a szakértő, utalva egyebek között az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt sikerére. A jövő nagy kérdése az, hogy a válságkezelés a gazdaság növekedésére koncentráljon-e, azaz az eddigi takarékossági politika felfüggesztésével járjon. Úgy tűnik, hogy a hajlam megerősödött ebben a tekintetben.
Kiss J. László szerint ehhez kapcsolódik az a kérdés, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. Az új elnöknek le kell tennie a voksát valamilyen irány, válságkezelési módszer mellett. Az elnöknek tehát ebből kiindulva rendkívül fontos szerepe lesz. A fő esélyesként említett Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök ebben a tekintetben a hagyományos, kipróbált, föderalista technokraták megszemélyesítője, és ez a magyarázata az elmúlt időszak kötélhúzásának, ugyanakkor annak is, hogy Angela Merkel végül is mellette tette le a garast. „Az olasz elnökség ugyanakkor adhat egyfajta új irányultságot” – tette hozzá a szakértő, utalva arra, hogy a Németország által fémjelzett eddigi stabilitási politika újabb erőpróba előtt áll. Az európai parlamenti választások nem a takarékossági politika híveinek pozícióit erősítették.
Az uniós szakértő szerint a német politika dilemmái szaporodni fognak. Úgy tűnik, hogy a franciák nem a német válságkezelési koncepciót támogatják majd, sokkal inkább a déli államok laza költségvetési politikáját. Németország, a merkeli politika nehéz helyzetbe kerülhet. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy az euróválságnak az elkövetkező időszakban további költségei lehetnek. Sokszor elhangzott már, hogy az Európai Unió válaszút előtt áll, most azonban tényleg ez a helyet. A hogyan és merre kérdés az euroszkeptikus, Európa-ellenes pártok erősödése következtében még erőteljesebben merülhet fel, mint korábban. A történtek ugyanis figyelmeztetést jelentenek még Angela Merkelnek is, hogy „így nem lehet továbbmenni”.
Mindennek ellenére a szakértő azt valószínűsítette, hogy az Európai Bizottság új elnöke Jean-Claude Juncker lesz. „A dolgok jelenlegi állása szerint a zászló Junckernek áll” – mondta Kiss J. László, aki ugyanakkor nem zárta ki, hogy Juncker ellenzőinek tábora növekedni fog. „Sokan nem akarják őt, de nincs igazi alternatívája” – tette hozzá.
A Corvinus egyetem tanára szerint Magyarország szempontjából is az a fő kérdés, vajon olyan bizottsági elnököt választanak-e, illetve olyan politika válik-e meghatározóvá, amilyen eddig volt vagy lesz egyfajta „lazítás”, ami a magyar kormány számára is nagyobb játékteret biztosíthat. Ha a növekedés- és beruházásirányultságú politika válik meghatározóvá, amelyet egy bizottsági elnök is képvisel, az Magyarország számára előnyös lehet.
A jelenlegi brit kormánypolitikát a szakértő egyértelmű zsarolásként jellemezte, emlékeztetve, hogy a „nemzeti egoizmus” a brit politika – Margaret Thatcherre is jellemző – hagyományos vonása volt. David Cameron miniszterelnök fenyegetőzése, hogy országa kiléphet az Európai Unióból, minden másnak nevezhető, csak nem hitelesnek. Cameron rövidlátó politikája zsákutcába jutott, Európát nem lehet zsarolni – hangsúlyozta Kiss. J. László.
forrás: mti