A csehek az egyetlenek az unióban, akik még nem írták alá a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló szerződést.
Bár a cseh-német kapcsolatok a politikusok szerint a történelemben sosem voltak ilyen jók mint most, mégis Csehország az Európai Unió egyetlen tagállama, amely eddig még nem írta alá Németországgal a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló szerződést – hívta fel a figyelmet a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szombaton. Ennek oka az, hogy a német és a cseh jogrendszer eltérő módon határozza meg a hadisír fogalmát. A cseh definíció szerint azok a sírhelyek minősülnek hadisírnak, ahol a háborúban elesett katonák nyugszanak. A német definíció ennél szélesebb, és hadisírnak minősülnek azok a sírhelyek is, ahol a háború alatt, illetve közvetlenül utána a háborús eseményekkel kapcsolatban elesett civilek is nyugszanak.
Amennyiben a csehek elfogadnák a szélesebb német definíciót, ahogy az a többi európai uniós ország esetében gond nélkül megtörtént, gondoskodniuk kellene azokról a emlékhelyekről, illetve tömegsírokról is, amelyekben a 2. világháború utáni kitelepítés helyi áldozatai vannak eltemetve. Ez pedig Prága számára hivatalosan egyelőre elfogadhatatlan – jegyzi meg a tekintélyes újság. „A probléma valóban az eltérő definíciókban van” – mondta a Lidové Novinynek Jana Zechmeisterová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa. Kifejtette: a cseh-német tárgyalások ebben az ügyben már 2005-ben megszakadtak. Christian Wulff német államfő prágai látogatása során 2010 novemberében még tett egy kísérletet a csehek meggyőzésére, de sikertelenül. Azóta az üggyel senki sem foglalkozik.
Történészek szerint mintegy 25 ezerre tehető a 2. világháború utáni csehországi németellenes megtorlások német civil áldozatainak száma. Az események feldolgozása és a tömegsírok feltárása az 1989-es rendszerváltás óta aránylag nagy nyilvánosságot kap, s hivatalosan senki sem gátolja. Ugyanakkor tény, hogy a cseh politika és a közvélemény, amely döntően továbbra is helyesnek tartja a mintegy 3-3,5 millió szudétanémet kitelepítését az országból, meglehetősen nehezen képes elfogadni ezeket az aránylag új és számára sokkoló dolgokat. A tömegsírok feltárása, megjelölése ezért mindenütt éles indulatokat, viharokat váltott ki.
Ilyen viták folynak például arról a tömegsírról, illetve megjelöléséről, amelyet néhány éve a nyugat-csehországi Chebben alakítottak ki. Az emlékhelyet, ahol mintegy 6000 áldozat van eltemetve, végül is a városi temetőben hozták létre. A tömegsírba kerültek annak a mintegy 500 civil áldozatnak a maradványai is, amelyeket a nyugati határvidék 145 helyén gyűjtöttek össze. Néhány éve a dél-morvaországi Dobronínban is megjelölték azt a helyet, ahol a legyilkolt helyi német civileket a háború után egy névtelen sírba temették el. A helyszínen emelt keresztet azonban rendszeresen megrongálják vagy ellopják. Három éve cseh aktivisták a hely mellett 64 kisebb keresztet állítottak fel, amely a közeli Velké Mezirící kisvárosban 1945-ben elesett csehekre emlékeztet.
Forrás: MTI