Kik azok a fiatalok, akik a Jobbikra szavaznak? Mi vonzza a szélsőjobboldali radikális párthoz a fiúkat, és mi motiválja a lányokat? Többek között erre a kérdésre is megadja a választ a Magyar Ifjúság 2012 adatain alapuló elemzés.
A budapesti fiatalok feleakkora eséllyel szavaznak a Jobbikra, mint a más településeken élők: a radikális jobboldali párt elsősorban a rosszabb gazdasági helyzetű régiókban és településeken lakó fiatalokat tudja megszólítani – derült ki a Magyar Ifjúság 2012 kutatás adatain alapuló elemzésből, amelyet Félix Anikó, az MTA-ELTE Peripato Kutatócsoportjának tagja és Gregor Anikó, az ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszékének tanársegéde publikált a napokban megjelent, Másodkézből – Magyar Ifjúság 2012 című kötetben.
Reviczky Zsolt / Népszabadság
A tanulmányból az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a fiúk nagyobb eséllyel szavaznak a Jobbikra, mint a lányok. A két szociológus ugyanis nem csupán a fiatalok radikális jobboldali pártválasztása okainak feltérképezésére tett kísérletet, hanem azt is vizsgálta: van-e különbség a Jobbikra szavazó fiúk és lányok motivációiban.
Az adatok alapján arra jutottak: a pártot támogató fiatalok bizonyos kérdésekben mutatnak ugyan eltérést nemük szerint, ám erősebbek a hasonlóságok. A Jobbik az online és offline térben is folyó intenzív mozgósításával olyan erős közösséget képes nyújtani a fiatalok számára, amely nagyobb fokú politikai aktivitással jár, és amely felülírja a társadalmi nemek szerinti eltéréseket.
Azt már korábbi kutatásokból is lehet tudni, hogy a Jobbik támogatottsága felülreprezentált a fiatalok körében; a mérhető támogatottsággal bíró pártok közül neki van a legfiatalabb választói bázisa.
Ezoterikus tanok, aktív politizálás, erős Facebook-jelenlét
Ezt megerősítette a Magyar Ifjúság 2012 kutatás is, amelynek során a megkérdezett 8 ezer 15-29 éves fiatal közül 805 nyilatkozott úgy, hogy egy most vasárnapi választáson a Jobbikra szavazna (az adatfelvétel 2012 szeptembere és novembere között zajlott). Ez tíz százalékos népszerűséget jelent, szemben a Fidesz 14, az MSZP hat és az LMP négy százalékával (66 százalék nem válaszolt a kérdésre).
Az elemzésből jól kirajzolódik a tipikus jobbikos fiatal képe: Kelet-Magyarországon él, a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartja, a kormánnyal szemben kifejezetten bizalmatlan, károsnak minősíti hazánk EU-tagságát, a közéletben, a politikai életben aktív, gyakran beszélget politikáról, aktívan jelen van az online közösségi oldalakon, felnőttként tekint magára és hisz az ezoterikus elméletekben.
A pozitív tartalmakból felépített nacionalista attitűd erősödésével ugyanakkor csökken a Jobbikra szavazás esélye, a soviniszta tartalmú nacionalizmussal viszont erősödik. – A Jobbikra szavazás valószínűségét a fiatalok körében tehát növeli az, ha valaki a magyarság felsőbbrendűségét vallja, viszont csökkenti, ha valaki pozitív, büszke hazafi attitűdökkel rendelkezik – vonja le a következtetést Félix Anikó és Gregor Anikó.
Szerintük ennek magyarázata az lehet, hogy a „mi” és az „ők” elválasztása, a kirekesztés alapú nemzetfelfogás és az ezen az úton történő mobilizáció hatékonyabb egy radikális jobboldali párt esetében.
Ezzel együtt a kutatás rávilágít arra is, hogy a bevándorlókkal és a homoszexuálisokkal szembeni ellenérzés és a tradicionális nemi szerepekben való hit a fiatalok körében nem áll jelentős kapcsolatban Jobbikra szavazással.
Utóbbi két kitétel feltehetően az idősebb Jobbik-szavazók körében jelenik meg, mint mozgósító tényező – jegyzik meg a kutatók, hozzátéve: a cigányellenesség pedig valószínűleg kapcsolatban lett volna a Jobbikra szavazással, ám erre vonatkozó kérdést nem tartalmazott a kutatás.
Félix Anikó és Gregor Anikó a fenti jellemzőket megvizsgálta nemek szerinti bontásban is. Ez alapján a fiúknál és a lányoknál is hat a lakóhely regionális elhelyezkedése: a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő területeken élő fiúk és lányok egyaránt nyitottabbak a Jobbikra.
Akár a fiúkat, akár a lányokat vizsgáljuk, másfélszer akkora eséllyel szavaznak a Jobbikra a közösségi oldalakon jelenlévők, közös platform az EU-tagság negatív megítélése, a kormány iránti bizalmatlanság, a fokozott politikai aktivitás és a sovinizmus is.
– A nacionalizmus felsőbbrendűséggel párosuló formája mindkét nem esetében kulcs a mozgósításhoz, amely egy másokat kirekesztő módon megvalósuló egységet hoz létre a jobbikos fiatalok között – fogalmaznak a tanulmány készítői, akiknek az előzetes várakozása nem épen ez volt: azt gondolták, a felsőbbrendűség-tudat inkább a fiúk körében tud szavazókat megszólítani.
– Az adatok alapján azonban ez az attitűd a fiatal jobbikos lányok körében nagyobb mértékben jelenik meg, és nincs nyoma olyan szocializációs hatásnak, miszerint a mások kirekesztése a klasszikusnak tartott női szerepekkel kevésé összeegyeztethető – mutatnak rá.
Vannak azonban különbségek is a jobbikos fiúk és lányok között. Az anyagi helyzet például csak a fiúk esetében hat, mégpedig az előzetes várakozásokkal ellentétesen. A rosszabb anyagi helyzetű fiúk ugyanis feleakkora eséllyel szavaznak a Jobbikra, mint a jobb anyagi helyzetű társaik.
A tanulmány szerzői ezt azzal magyarázzák, hogy a társadalom még mindig a férfiak számára tartja fontosabb tulajdonságnak az anyagi javak megteremtését, és akinek ez sikerült, az jobban féltheti megszerzett javait.
A jobb módú fiatalok esetében tehát a deklasszálódástól való félelem – amely szintén terelheti a választókat a radikális jobboldal irányába – úgy is értelmezhető, mint a nemük irányába történő társadalmi elvárásnak való meg nem feleléstől való félelem.
– Az aggodalom, miszerint maszkulinitásukon eképpen csorba eshet, egy magáról igen maszkulin képet festő párt, vagyis a Jobbik felé terelheti ezeket a fiúkat, amelyet erősíthet, hogy a párt kis is jelöli azokat az ellenségképeket, akik ezt a jómódot veszélyeztetik – vélik a kutatók. Hozzáteszik: ezek a mechanizmusok a jobb módú lányok esetében nem aktivizálódnak, hiszen ilyen társadalmi elvárásokkal és képzelt versengésekkel nekik nem kell szembesülniük.
Az előzetes feltevéseknek megfelelően a diktatúra elfogadottságát mérő változók is csak a fiúk esetében fejtenek ki hatást: azok a fiúk, akik egyetértenek azzal, hogy a diktatúra bizonyos esetekben elfogadhatóbb, nagyobb eséllyel szavaznak a Jobbikra.
Ez a jelenség ugyanakkor nem figyelhető meg a lányoknál, aminek az lehet a magyarázata, hogy a fiúk egy része fogékonyabb az agresszívabb, erőszakosabb eszközösek alkalmazó állami berendezkedésre.
Az ezoterikus tanokba vetett hit szintén csak a fiúknál jelenik meg, vagyis úgy tűnik: a különféle összeesküvés-elméletekre hajazó gondolatokkal inkább a fiúkat tudja megközelíteni a Jobbik.
Két tényező viszont csak a lányoknál hat: azok a lányok, akik felnőttebbnek látják magukat, nagyobb eséllyel szavaznak a Jobbikra. Vagyis a jobbikos lányokban erősen megjelenik az az igény, hogy vegyék őket komolyan: ebből egyfajta emancipáció iránti vágy is kiolvasható. Azok a lányok viszont, akik pozitív tartalmú nacionalista attitűdöket vallanak, kisebb eséllyel szavaznak a Jobbikra.
A nemzeti értékek fontossága, illetve az ebből adódó kulturális reprodukciós szerepkör, amely a nacionalista mozgalmakban a nők legfontosabb feladata volna, nem vonzza tehát a Jobbikhoz a lányokat – hanem éppenséggel inkább a Fideszhez.
A kutatók azt is elemezték: csupán a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazókra fókuszálva milyen változók mentén vannak különbségek köztük.
Az eredmények alapján a fővárosiak, a lányok, az idősebbek, a pozitív tartalmú nacionalista attitűddel rendelkezők és a vallásos fiatalok kisebb eséllyel válnak Fidesz-szavazóból jobbikos szavazóvá, miközben a magukat felnőttebbnek érző, a közösségi portálokat használó, az EU-tagságot hátrányosnak tartó, a kormány iránt bizalmatlan, a politikai életben és a közéletben aktív, soviniszta érzelműek nagyobb eséllyel mozognak a Fidesz felől a Jobbik irányába.
Törésvonal a fideszes és a jobbikos fiatalok között
Kiderült: nincs lényeges különbség a diktatúra megítélése és az ezoterikus dolgokban való hit mentén: a két szavazótábor e téren megegyezik. A közép-magyarországi régióból elmozdulva az ország különböző régióiban élő fiatalok ugyanakkora eséllyel szavaznak a a Fidesz-KDNP-re, mint a Jobbikra.
A legfontosabb törésvonal a fideszes és a jobbikos fiatalok között a fennálló hatalom megítélésében, az iránta érzett bizalom mentén húzódik.
Az aktívabb fiúk ugyanakkor nagyobb eséllyel lesznek jobbikosok, miközben a politikai és közéleti téren aktív lányok ugyanakkora eséllyel szavaznak mindkét pártra. A soviniszta nemzeti attitűdökben szintén csak a fiúk esetében van eltérés a Fidesz- és a Jobbik-szavazók között (utóbbiakra jellemzőbb), a vallásosság pedig kevésbé jellemző a Jobbikra szavazó fiúkra, mint a fideszesekre.
A pozitív tartalmú, büszke nacionalizmus ugyanakkor mindkét nem esetében hatást gyakorol: nem csak a lányok, hanem a fiúk esetében is igaz, hogy a fideszes fiatalokra inkább jellemző a nemzetről büszkeséggel, pozitív tartalommal való gondolkodás.
Úgy tűnik tehát – összegeznek a kutatók – a klasszikus konzervatív értékekkel (vallásosság a fiúk esetében, büszke, de nem kirekesztő nacionalizmus mindkét nem esetében) a Fidesz fiatal támogatói csoportja elkülönül a fiatal jobbikosoktól, akiket leginkább az EU-szkeptikus és protest értékek egyesítenek.
forrás: nol.hu