Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában. Az egyházi vezető a következő parlamenti ciklusban nyugodtabb törvényalkotást szeretne, Hegedűs Loránt református lelkész ügyével kapcsolatban úgy fogalmazott, „sok kritikával illethető, bonyolult folyamat”, ahogyan az egyházi bíróságok működnek.
Bölcskei Gusztáv püspök interjújában azt mondta, az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése.
Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy legyen meg az újragondolásra a határozott szándék, a világos politikai döntés.
„Nem jó az, hogy minden évben megvárjuk a decembert, és a költségvetési vita során megmaradó összeget fordítjuk az egyházak támogatására, és ahhoz igazítjuk a rendszert” – mondta.
Álláspontja szerint a nagy átalakításokban nem mindig lehetett érezni, hogy olyan végeredmény születne, amelyben az egyházi intézmények nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és a szaktárcákkal, államtitkárságokkal való kapcsolattartás sem volt mindig egyenlő színvonalú.
A választási eredménnyel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv közölte: azt kívánja, az újabb mandátum „arra legyen alkalom”, hogy „talán nyugodtabb körülmények között” elvégezzék a finomhangolásokat, amelyek „bizonyos területeken szükségesek ahhoz, hogy az elmúlt ciklusban elfogadott alapvető törvények valóban be is töltsék funkciójukat”.
A kormány újabb kétharmados parlamenti többségére utalva a törvénykezéssel kapcsolatban annak a kívánságának adott továbbá hangot, hogy az „erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban”.
Elmondása szerint az egyház egyik nagy feladata az elkövetkezendő években az autonómia megőrzése és gyakorlása lesz.
Az egyházi iskolák fenntartói akarnak lenni és nem a működtetői – mondta, hangsúlyozva, a fenntartónak van autonómiája, és így gyakorolhatják azokat a jogosítványokat, amelyekkel kialakíthatják az egyházi intézmény sajátosságait. A Debreceni Református Kollégium felújítására kapott 10 milliárd forintos állami forrásra utalva azt mondta: nem sérti az egyház autonómiáját, ha ilyen cél megvalósításához állami támogatást kér és fogad el.
A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével összefüggésben Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra, hogy sokukban „sok kérdőjel” volt. Ugyanakkor úgy látja, „a sok kezdeti bizonytalanság után” a református egyház szervezete és adminisztrációja egyre inkább felkészült arra a váltásra, hogy a fakultatív hittan helyét átveszi a hit- és erkölcstan.
Jó esély van arra, hogy „a jól szervezett, vonzó keresztyén személyiségek által tartott hit- és erkölcstanóra meghozza a maga gyümölcsét” – mutatott rá.
A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy „az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve” üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak.
Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) – legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert „ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki”.
Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze.
„Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat”, ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása – jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.
Hegedűs Loránt márciusban fegyelmi büntetésként, első fokon írásbeli figyelmeztetést kapott a Hazatérés templomában a Horthy-szobor november 3-ai avatásán történtek miatt a Budapest-Északi Református Egyházmegye bíróságától. A bíróság a lelkészi törvény azon pontja miatt marasztalta el a lelkipásztort, amelyik tiltja a közösség megosztását, a gyűlöletkeltést, valamint azt, hogy a lelkipásztor olyat tegyen, ami a tiszta erkölcsbe ütközik.
MTI/ Reformatus.hu