A kétharmados parlamenti többség ismételt megszerzésével tovább nőtt a Fidesz politikájának legitimációja, míg a baloldal szereplése az ellenzéki összefogásban részvevők válságáról tanúskodik az MTI által megkérdezett szakértők szerint.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője kiemelte, hogy a Fidesz a szombaton biztossá vált kétharmados parlamenti többségétől függetlenül is a korábbinál még egyértelműbb kormányzati felhatalmazást kapott nagyarányú választási győzelme és a baloldal több részre szakadása miatt.
Az elemző szerint ebből adódóan politikai értelemben még nagyobb lehet a kabinet mozgástere, a kétharmados országgyűlési többség pedig ezt közjogilag egészíti ki. Lánczi Tamás hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt négy évben már elvégezte a fontosnak tartott nagy szerkezeti átalakításokat, így a Fidesz most nem volt úgy rászorulva az alkotmányozó többségre, mint négy éve.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője aláhúzta, a Fidesz a baloldal kampányára hivatkozva joggal gondolhatja úgy, hogy minden, amit az elmúlt négy évben véghezvitt, utólagos legitimációt nyert. Az elemző szerint így továbbra is konfrontatív, „szabadságharcos logikára” építő kormányzásra és retorikára lehet számítani, ami az eddigieknél is kevesebb figyelmet fordít az ellenzéki, civil és szakmai kritikákra.
A válságos állapotban lévő, de még mindig a legnagyobb ellenzéki támogatottsággal rendelkező baloldal ideálisan gyenge ellenfél a Fidesz számára, az erősödő Jobbik viszont fenyegetést jelent – fejtette ki László Róbert, aki szerint kiderült, hogy a Jobbik témáinak átvétele, programpontjainak megvalósítása nem gyengíti a „szélsőjobboldali pártot”.
A Századvég munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a baloldal nem halogathatja tovább a 2010-ben elodázott személyi és szerkezeti megújulását. Lánczi Tamás szerint a május végén sorra kerülő EP-választás ennek a folyamatnak lesz az első erőpróbája, amikor is kiderülhet például, hogy az MSZP meg tudja-e tartani a baloldal vezető szerepét, illetve kirajzolódhat a többi párt egyenkénti támogatottsága is.
Az elemző kitért arra is, hogy a korábbinál kisebb parlamentben szűkebb és könnyebben irányítható ellenzéki frakciók alakulhatnak, ami leginkább a Jobbiknál jelent majd változást. Lánczi Tamás szerint ugyanis itt komoly „érdektisztítás” zajlott le és Vona Gábor pártelnök személyéhez szabták a képviselőcsoportot.
László Róbert az új választási rendszer eredményre gyakorolt hatására kitérve közölte, a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna a mostani választást, a kétharmados többséget azonban „kizárólag a magára szabott választási rendszernek köszönheti”. László Róbert az egyéni kerületek megnövelt súlyát, a második forduló eltörlését és a „győzteskompenzációt” emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy míg négy éve a listás szavazatok 52,7 százaléka kellett a kétharmadhoz, most 44,9 százalékos listás teljesítmény is elég volt, összességében pedig a Fidesz 2,26 millió szavazatot gyűjtött, amelynél a 2002-es és a 2006-os elvesztett választáson is többet szereztek.
László Róbert szerint a külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma minden várakozást alulmúlt, de ennek hiányában nem lett volna meg a Fidesz kétharmada, hiszen a határon túlról érkező szavazatok egy mandátumot átvittek az LMP-től a Fideszhez. A Political Capital számításai alapján a „győzteskompenzáció” hatása ennél jóval jelentősebb: hat extra mandátumot hozott a Fidesznek, hármat az MSZP, kettőt a Jobbik, egyet az LMP kárára.
Az elemző szerint a „kis kamupártok” nélkül nagy valószínűséggel szintén nem lett volna meg a Fidesz kétharmada, ezek a formációk ugyanis számos választókerületben lényegesen több szavazatot gyűjtöttek, mint amekkora a különbség volt a kormány- és a baloldal jelöltje között. László Róbert szerint a választókerületi térkép átrajzolásának hatását csak egy szorosabb eredménynél lehetett volna kimutatni.
Forrás: MTI