Szankciókat jelentett be hat krími szakadár politikus és egy volt ukrán tisztségviselő, valamint az Oroszországhoz csatolt félszigeten működő Csernomornyeftyegaz gázvállalat ellen pénteken az amerikai pénzügyminisztérium.
A tárca közleménye szerint ez az ukrajnai válsággal kapcsolatban hozott amerikai szankciók harmadik köre.
A gazdasági büntetőintézkedések bejelentésének célja az volt, hogy az Egyesült Államok jelezze: kemény álláspontot készül képviselni az Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió diplomáciai vezetőivel jövő csütörtökön Genfben folytatandó tárgyalásokon.
A Csernomornyeftyegaz elleni szankciók egyben annak megakadályozását is célozzák, hogy a Gazprom bevásárolhassa magát a krími gázvállalatba. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személy szerint a Gazprom is szankciókkal találja majd szemben magát, ha – korábban bejelentett szándékának megfelelőn – részt vállal a cég privatizációjában, vagy üzletel vele.
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter csütörtökön figyelmeztette orosz kollégáját, Anton Sziluanovot arra, hogy az Egyesült Államok kész „újabb jelentős szankciókat” bevezetni, ha Oroszország tovább mélyíti az ukrajnai válságot. Az amerikai miniszter törvénytelennek nevezte a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását.
A világ vezető ipari országait tömörítő G7 csoport (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada, Japán) pénzügyminiszterei csütörtöki tanácskozásukon még nem fogadtak el újabb gazdasági büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. Közös közleményükből ugyanakkor kiderült, hogy tárgyaltak az ukrajnai helyzetről, beleértve a pénzügyi szükségleteket is.
Az ukrán pénzügyminiszter és az ukrán központi bank elnöke Washingtonban csalódottságának adott hangot a G7 állásfoglalása miatt, és további gazdasági büntetőintézkedéseket sürgetett Oroszország ellen.
Ukrajna, Oroszország és a G7-országok pénzügyi vezetői a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi tanácskozásán tartózkodnak az amerikai fővárosban.
Reza Moghadam, az IMF európai ügyosztályának igazgatója azt mondta, hogy a nemzetközi közösség összesen 27 milliárd dollárt ajánlott fel a következő két évre Ukrajnának, ezen belül az IMF mintegy 14-18 milliárd dollár készenléti hitelt nyújt.
Forrás: MTI