Donald Tusk szerint fennáll a reális lehetősége annak, hogy Oroszország inváziót hajt végre Ukrajna keleti és déli területei ellen. A lengyel miniszterelnök a Die Zeit című német lapnak adott interjúban óvta Európát a megosztottságtól, és egy európai energiaunió megteremtését sürgette.
„A Kelet- és Dél-Ukrajna elleni invázió veszélye reális. Senki sem tudja, megtörténik-e, de ha az egész világ lehetségesnek tart egy Ukrajna elleni támadást, ha hozzászoktunk ehhez a gondolathoz, ez már bizonyíték arra, hogy milyen drámaian változott meg a helyzet” – mondta Tusk a hamburgi lap csütörtöki számában megjelent interjúban.
Az ukrajnai válsággal kapcsolatos lengyel álláspontról szólva kiemelte: a NATO jelenléte és egy rakétavédelmi pajzs kialakítása Lengyelországban változatlanul aktuális kérdés. „Számításunk egyszerű: bármilyen papírra írt garanciánál jobb a NATO fizikai jelenléte Lengyelországban” – mondta. E tervek megvalósítása megfelel az EU érdekeinek, hiszen „Lengyelország keleti határa egybeesik az unió külső határával”.
Az ukrán válság választás elé állította az EU-t: a közös külpolitikai törekvéseket erősítse az ügyben, vagy bízza a tagországokra, hogy saját, bilaterális politikát folytassanak Oroszországgal. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy Oroszország évek óta az európai országok megosztására törekszik. „Döntő lesz, hogy mi, EU-tagországok, engedünk-e ennek a kísértésnek. Németországnak központi szerepe van ebben” – tette hozzá.
Az európai integráció ügyében elfoglalt német álláspontot Helmut Kohl kormányzása (1982-1998) óta először állították „kemény próba” elé. Az a kérdés, hogy a politika megőrzi-e elsőbbségét a gazdasággal szemben – folytatta Tusk, hangsúlyozva „egy valódi politikai vezetés” nélkülözhetetlenségét, amelyre szerinte ma Európában nagyobb szükség van, mint valaha. Egy ilyen vezetés feltétele – mutatott rá – az egész közösségért viselt felelősség, és ami ezzel szorosan összefügg, az egész közösség javának, nem az egyéni érdekeknek a szem előtt tartása. Ez különösen Németországra vonatkozik – hangsúlyozta.
A német-orosz kapcsolatok nem lehetnek fontosabbak a közös európai érdekeknél – mondta Tusk. „Nem lehet visszatérni a klasszikus nemzeti politikához” – figyelmeztetett. Véleménye szerint egész Európa biztonságosabb, ha Németország inkább a közösség érdekeire, semmint a kétoldalú kapcsolatokra összpontosít.
Tusk megismételte a hét elején megfogalmazott javaslatát egy európai energiaunió létrehozásáról. Az unió közösen rendelhetné a gázt, esetleg egy páneurópai gáztőzsdén keresztül. Ez a tőzsde kétoldalú megállapodásokat köthetne az orosz kormánnyal és a Gazprommal, mert a jelenlegi megállapodások nem átláthatóak. Az energiaunió létrehozása évekig vagy évtizedekig is eltarthat, de már most el kell kezdeni, ha Európa függetlenebb akar lenni – vélekedett.
Ukrajna belső helyzetéről szólva a lengyel miniszterelnök azt mondta, aggódik az ukrán állam helyzetéért, amelyet szétesés fenyeget. Az új ukrán vezetés előtt álló legnagyobb kihívás szerinte a korrupció elleni harc.
Sikorski: Ha Moszkva nem vonul ki a Krímből, súlyos következményekkel kell számolnia
Ha Oroszország nem vonul ki a Krím félszigetről, súlyos következményekkel kell számolnia – jelentette ki csütörtökön Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki Észak-Ciprushoz hasonlította az Ukrajnától elszakadt Krím jövőjét.
Sikorski Donald Tusknak a Die Zeit című német lap csütörtöki számában megjelent interjújára reagált.
„Valaha nem tudtunk volna elképzelni egy európai háborút, ma sajnos más a helyzet” – mondta Sikorski, hangoztatva: három hónapja még senki se látta előre, hogy Oroszország elfoglalja a Krímet, és az sem fordult meg senki fejében, hogy szankciókat léptethetnek életbe Moszkva ellen.
Nyomatékosította, hogy Oroszországnak – amennyiben nem vonul ki a Krímből – súlyos következményekkel kell számolnia. Utalt az Észak-ciprusi Török Köztársaság példájára, amelynek többségében török lakosai évtizedekkel ezelőtt önhatalmúlag kinyilvánították elszakadásukat a Ciprusi Köztársaságtól.
„Ez a helyzet tartós, de súlyos következményei vannak: nem szállnak le nemzetközi repülőjáratok, nincsenek befektetések, kereskedelem. Ennek következtében Észak-Ciprus háromszor szegényebb a sziget többi részénél” – mondta Sikorski a TOK FM lengyel kereskedelmi rádióban.
„Azt gondolom, hogy az oroszok nem gondolták végig cselekedeteik következményeit és árát” – vélte a lengyel külügyminiszter a politikai veszteségre és a „változó gazdasági klímára” utalva, amely az uniós szankciók következtében alakult ki.
Megjegyezte, hogy azok a krími lakosok, akik EU-tagországokba szeretnének utazni, ukrajnai konzulátusokon lesznek kénytelenek schengeni vízumot kérni.
NATO-csapatok esetleges lengyelországi állomásoztatásáról szólva kijelentette, hogy ez bonyolult kérdés. Rámutatott: a NATO ez idáig rövid távú válaszokat adott Oroszországnak, repülőgépekkel erősítette Lengyelországot és amerikai erőket vezényelt Romániába. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Lengyelország NATO-csatlakozása előtt az észak-atlanti szövetség és Oroszország megállapodott arról, hogy nem fog „jelentős” NATO-erő állomásozni Lengyelország területén, nem számítottak a fejlemények olyan alakulására, amely Oroszország krími beavatkozásával előállt – mondta.
Sikorski szerint „jelentős” katonai erőnek két dandárnál nagyobb egység számít, ennél kisebb alakulat még belefér a jelenlegi korlátozásba. Hozzátette, hogy fontolóra lehetne venni ennek a korlátozásnak a felülvizsgálatát, ha Oroszország tovább szélesítené a konfliktust.
Forrás: MTI