Két halálos áldozata is van a harkivi fegyveres összecsapásoknak. Az orosz média szerint Nyugat-Ukrajnából származó fegyveresek támadtak rá Majdan-ellenes aktivistákra, míg az ukránok szerint a Proszvita ukrán hagyományőrző szervezet harkivi irodáját verték szét oroszbarát aktivisták.
Két halálos áldozata is van a kelet-ukrajnai Harkivban péntek éjjel kirobbant fegyveres összecsapásnak, amely az orosz állami hírügynökség szerint helyi lakosok és Nyugat-Ukrajnából való fegyveresek között zajlott le.
A halálos áldozatokról a kivezényelt terrorelhárító osztag munkatársai számoltak be a helyszín közelébe érkezett Hennagyij Kernesz polgármesternek, újságírók jelenlétében.
Az ITAR-TASZSZ hírügynökség helyszíni tudósítója szerint közben továbbra is lövöldözés és robbanások zaja hallatszik.
A rendőrség hátrébb szorította a helyi oroszbarát, Majdan-ellenes szervezkedés híveit – jelentette a tudósító -, s az összecsapásba beavatkozó belügyi osztag tagjai kihoztak két embert abból az épületből, ahonnan állítólag a Jobboldali Szektor fegyveresei támadtak rá a helyiekre.
A harkivi összecsapásról eddig kizárólag a hivatalos orosz hírügynökség számolt be, nem jelentették a hírt az ukrán internetes portálok és a nyugati hírügynökségek sem.
A liga.net ukrán hírportál arról számolt be, hogy a harkivi járási bíróság betiltott egy vasárnapra meghirdetett oroszbarát nagygyűlést, amelyen közfelkiáltásos „népszavazást” terveztek tartani, nyilvánvalóan a megye Oroszországhoz csatolásáról.
Két hete, március 1-jén oroszbarát aktivisták egyszer már megrohamozták Harkivban a megyei adminisztráció épületét, ahová előzőleg már benyomultak a Majdan aktivistái. Az akkori összecsapásokban csaknem százan sebesültek meg, többen súlyosan.
A harkivi harcok egy nappal azután robbantak ki, hogy csütörtök este halálos áldozattal járó összecsapás volt a szintén kelet-ukrajnai Donyeckben.
Az orosz kormány pénteki nyilatkozatai szerint más ukrajnai régiókból érkezett „jobboldali radikális csoportosulások légfegyverekkel és botokkal támadtak az utcára kivonuló békés (donyecki) tüntetőkre, akik a magukat ukrán hatalomnak nevező emberek destruktív álláspontja elleni véleményüket akarták kifejezni”.
Az ukrán hírportálok csütörtöki, helyszíni jelentései ezzel szemben arról szóltak, hogy egy ezerfős oroszbarát tömeg támadt rá az Ukrajna egységét védelmező tüntetőkre.
Progrom volt a harkivi összecsapás?
A Proszvita ukrán hagyományőrző szervezet harkivi irodáját verték szét oroszbarát aktivisták – jelentette a kelet-ukrajnai nagyvárosból péntek éjjel a liga.net ukrán hírügynökség, amely szerint az incidens mindkét halálos áldozata rendőr.
A liga.net teljesen másképp írja le a történteket, mint ahogy arról egy órával korábban az orosz hírügynökség számolt be: az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Nyugat-Ukrajnából érkezett fegyveresek támadtak rá a harkivi Majdan-ellenes aktivistákra.
A Suszter live nevű helyi rádiónak Gennagyij Kernesz polgármester megerősítette azt az információt, hogy Harkivban a (19. században alapított) Proszvita kulturális szervezet irodájának ostroma következtében ketten meghaltak, további öt ember pedig megsebesült.
Az új kijevi hatalomhoz közel álló Euromajdan aktivistái a társaságuk Facebook-oldalán azt írták, hogy a Proszvita harkivi irodája ellen végrehajtott pogrom idején robbanások is hallatszottak, a támadó oroszbarát aktivisták egyikének kezében pedig a szemtanúk egy fegyvert láttak.
A harkivi ATN hírportál leírása szerint éjjel 22 óra tájban verekedés tört ki az ukrán hazafias csoport tagjai és a Majdan-aktivisták ellen végrehajtott provokációikról hírhedt Oplota (Védőbástya) emberei között. Az utóbbiak támadást intéztek a Proszvita irodája ellen, ahol többen bennrekedtek. Az utcáról azután füstgránátokat hajítottak be az ablakokon. Az oroszbarát támadók fegyvert is használtak – írta az ATN.
Tagad a Rostec
A honlapján hivatalos cáfolat címen megjelent közleményben a Rostec (Rosztyeh, korábban: Rosztyehnologii) orosz állami fegyvergyártó vállalat tagadja, hogy a Krím félszigeten bevetették volna az Avtobaza típusú drónelfogó rádióelektronikai hadviselési rendszerét.
Korábban a Rostec honlapjára hivatkozva több hírforrás azt közölte, hogy a Krím felett az Avtobaza alkalmazásával elfogtak egy amerikai felderítő drónt.
Az elfogásról eredetileg pénteken adott ki közleményt a Rostec. A hírt egyebek mellett az orosz Interfax hírügynökség is idézte, ám a közlemény péntek este már nem volt fenn a vállalat honlapján.
A Rostec újabb közleménye szerint az információt eredetileg a Vojennij Obozrevatyel (Katonai Megfigyelő) című hírportál közölte, ezért annak hitelességért a szerkesztősége felel.
Az amerikai drónnak a Krím légterében történt állítólagos elfogását az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a Pentagon is cáfolta. „Ez nem felel meg a valóságnak” – mondta Eileen Lainez szóvivő.
Népszavazás a Krím hovatartozásáról
Népszavazást tartanak a Krímben vasárnap a dél-ukrajnai félsziget hovatartozásáról. A referendum – amelynek kimenetelét kevesen kétlik, legitimitását viszont annál többen megkérdőjelezik – fordulópontot jelenthet a hónapok óta húzódó ukrán válságban.
A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje március 6-án elvi döntést hozott arról, hogy az autonóm köztársaság Oroszország része lesz, miközben egyre több azonosító jelzés nélküli orosz katonai alakulat érkezett a félsziget területére.
A döntéshez később a krími Szevasztopol megyei jogú város is csatlakozott.
A döntés megerősítésére népszavazást rendeltek el, amelyet először május 25-re írtak ki, majd ezt a dátumot előrehozták március 30-ra, később pedig március 16-ra. Vasárnap helyi idő szerint 08 órától 20 óráig várják az urnákhoz a mintegy 1200 szavazókörben a több mint másfél millió szavazásra jogosultat. (A Krím területén Szevasztopolt nem számítva közel 1 millió 535 ezer szavazásra jogosultat regisztráltak, a 340 ezer lakosú Szevasztopol szavazásra jogosultjainak számáról a referendum lebonyolításáért felelős bizottság nem közölt adatokat.)
A referendumon két kérdést tesznek fel. Az első: „Támogatja-e, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció jogalanyait megillető jogokkal újból egyesüljön Oroszországgal?” A második: „Támogatja-e a Krími Köztársaság 1992-es alkotmányának helyreállítását és a Krím státusát Ukrajna részeként?”
Ez utóbbi kérdés a fejlemények tükrében immár okafogyottnak tűnik, tekintettel arra, hogy a krími parlament és a szevasztopoli városi tanács együttes ülésén hétfőn nyilatkozatott fogadott el a Krím és az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontjául szolgáló város függetlenségéről.
A népszavazás kimenetele pedig aligha kétséges, hiszen a félsziget kétmillió lakosának 60 százaléka vallja orosznak magát. Volodimir Konsztantinov, a krími parlament oroszbarát elnöke hétfőn úgy ítélte meg, a krími lakosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatlakozást.
Aggódik az ENSZ
Aggodalmának adott hangot pénteken a krími tartár kisebbség helyzetével kapcsolatban Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese.
Simonovic, akit az e heti ukrajnai tényfeltáró körútja során nem engedtek be a Krímbe, videokapcsolaton keresztül Kijevből tartott sajtótájékoztatót az ENSZ New York-i székházában lévő újságíróknak.
A világszervezet vezető tisztségviselője elmondta, hogy a muszlim vallású kisebbség – amely a Krím lakosságának 12 százalékát adja – nem menekül tömegesen, de nyugtalan amiatt, hogy az Ukrajnához tartozó félszigetet a vasárnapi népszavazás nyomán Oroszországhoz csatolják.
Ivan Simonovic elmondta, a nyugat-ukrajnai Lvivben találkozott olyan krími tatárokkal, akik az őket ért fenyegetések és jogsértések miatt elmenekültek otthonaikból. Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint a több mint negyedmilliós tatár lakosság, amelyet történelme során kétszer is kitelepítettek a Krímből, „különleges aggály tárgya” a világszervezetnél.
Ivan Simonovic azt mondta, hogy noha a krími hatóságok nem engedték be a félszigetre az ENSZ küldöttségét, az ország más területein meghallgatott tanúvallomások alapján képet tudott alkotni az ott kialakult helyzetről. Találkozott egyebek között a Krímből hazatért megvert és megkínzott újságírókkal.
Az emberi jogok krími megsértései közé sorolta egyebek között, hogy több helyen megtiltották a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogának gyakorlását, és hogy megszűntették az ukrán tévécsatornák fogásának lehetőségét, amivel megakadályozták a helyi lakosság információhoz jutását.
Simonic elismerte, hogy ukrajnai tájékozódása során találkozott az orosz kisebbséggel szemben alkalmazott jogsértésekkel is. Számára nem volt világos ugyanakkor, hogy az érintetteknek ezeket a nemzetiségük miatt kellet-e elszenvedniük, vagy pedig azért, mert az előző, oroszbarát vezetést támogatták Kijevben.
Szavai szerint nincs rá bizonyíték, hogy az orosz kisebbség elleni jogsértések elterjedtek és módszeresek lennének.
Az ENSZ főtitkárhelyettese elmondta, hogy a világszervezet Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kérésére hétfőn felállít egy ukrajnai emberi jogi megfigyelő csoportot, amelynek mandátuma három hónapig érvényes.
A krími oroszbarát hatóságok a népszavazásra való felkészülés során a helyi hatalmi szervekben való képviseletet, földbirtokláshoz való jogot és az általuk lakott távoli települések gázzal való ellátását ígérték a tatároknak.
Ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Rendkívüli ülést tart szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsa és szavaz a vasárnapra kiírt krími referendumot elítélő és törvénysértőnek minősítő amerikai határozati javaslatról.
Az ülést helyi idő szerint délelőtt 11 órára hívták össze az Egyesült Államok kérésére. Diplomáciai körök arra számítanak, hogy Oroszország a vétójogával élve megakadályozza a javaslat elfogadását. Kína állásfoglalását bizonytalannak tartják.
Szakértők szerint Peking „zavarban van”, mert a kínai diplomácia két alapvető elve ütközik ebben a helyzetben. Az egyik a belügyekbe való be nem avatkozás, a másik az országok területi egységének megőrzése.
Egy vélemény szerint a határozati javaslatnak egyetlen célja van: Kína tartózkodásának elérésével kimutatni Oroszország fokozódó elszigetelődését. Egy másik vélemény, hogy a javaslatot nagyon mérsékelt hangnemben fogalmazták meg, hogy akár Kína számára is elfogadható legyen. Nem céloz név szerint Oroszországra, nem követeli nyíltan a Krímbe küldött orosz erősítés kivonását, és nem fenyegeti Moszkvát szankciókkal.
A javaslat leszögezi, hogy a referendum nem érvényes, nem alapozhatja meg a Krím státusának megváltoztatását, felszólítja az államokat és nemzetközi szervezeteket, hogy ne ismerjék el az eredményét, és ne tegyenek olyan lépést, amelyet úgy lehet értelmezni, mint a státus megváltozásának elismerését.
A szöveg azt kéri Moszkvától és Kijevtől, hogy kezdjenek közvetlen politikai párbeszédet, és tanúsítsanak tartózkodó magatartást. Üdvözli az új kijevi hatóságok kinyilvánított szándékát, hogy tiszteletben tartják az összes ukrajnai jogait, beleértve a kisebbségekhez tartozókéit. Ez engedmény Moszkvának, amely azt állítja, hogy a kelet-ukrajnai oroszokat diszkrimináció fenyegeti.
Washington: Lavrovnak nem volt felhatalmazása
Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek nem volt felhatalmazása a Kremltől arra, hogy tárgyalásba bocsátkozzon olyan javaslatról, amelyeknek befolyása lehet a krími népszavazásra – jelentette ki pénteken egy névtelenül nyilatkozó, magas rangú amerikai kormánytisztviselő.
Az Ukrajnához tartozó, többségében oroszok lakta Krímben, ahová amerikai értesülések szerint több mint 20 ezer orosz katona hatolt be, vasárnapra írtak ki népszavazást arról, hogy a félsziget az Oroszországi Föderációhoz csatlakozzon-e vagy nagyobb autonómiát akar Ukrajnán belül.
Az amerikai illetékes szerint John Kerry amerikai külügyminiszter a hatórás kétoldalú egyeztetésen több konkrét javaslatot terjesztett elő a feszültség csökkentésére és Moszkvának a kisebbségek biztonságával és jogaival kapcsolatos aggályainak orvoslására. A tárgyalások azonban falba ütköztek, amikor kiderült, hogy Lavrov felhatalmazása korlátozott.
A nyilatkozó hivatalos személy szerint az amerikai fél a Krímnek a jelenleginél nagyobb autonómiájára vonatkozó elképzeléseket terjesztett elő a nyelvhasználat, az adózás, a helyi tisztségviselők megválasztása, a költségvetés, a közoktatás és az egészségügy területén. Lavrov azonban ezek egyikével kapcsolatban sem bocsátkozott tárgyalása, mert nem volt rá felhatalmazva.
Fenyegetést éreznek az amerikaiak
Az amerikaiak 69 százaléka úgy véli, hogy Oroszország veszélyt jelent az Egyesült Államokra – derült ki a CNN hírtelevízió és az ORC közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott közös felméréséből.
A felmérés készítői szerint a Szovjetunió felbomlása óta az amerikaiak még sohasem tartottak ennyire Oroszországtól. Több mint egy évtized óta először fordul elő, hogy a megkérdezettek több mint fele fenyegetést lát Moszkvában. Azok aránya, akik így gondolkodnak 2012 – vagyis Vlagyimir Putyin második elnökségének kezdete óta – 25 százalékponttal nőtt.
Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók Észak-Koreával és Iránnal egy kategóriába sorolják Oroszországot. A távol-keleti kommunista ország 71, a közel-keleti iszlám köztársaság pedig 70 százalékuk szerint veszélyes Amerikára.
Mára a két évvel ezelőtti 53 százalékról 31-re csökkent azok aránya, kik szerint Oroszország nem jelent fenyegetést. A megkérdezettek 68 százalékának negatív véleménye van az orosz elnökről – ez 14 százalékpontos növekedés február eleje óta – és csak 11 százalék ítéli őt meg kedvezően.
Tíz válaszadó közül több mint hétnek volt az a meggyőződése, hogy nem igazolható Oroszország Ukrajna elleni fellépése, és több mint nyolc vélekedett úgy, hogy Moszkva megsértette a nemzetközi jogot. Tízből négy amerikai tart egy Egyesült Államok és Oroszország közötti nukleáris háborútól és a válaszadóknak csaknem a fele gondolja úgy, hogy az elkövetkező években egy újabb hidegháború következhet.
A telefonos felmérés 801 fős minta alapján készült, a statisztikai hibahatár plusz-mínusz 3,5 százalékpont.
Lengyelországba és Litvániába látogat az amerikai alelnök
A washingtoni Fehér Ház bejelentette, hogy az ukrajnai válság miatt Lengyelországba és Litvániába utazik Joe Biden alelnök.
Március 17. és 19. között Biden Varsóban és Vilniusban találkozik a lengyel elnökkel és kormányfővel, valamint az észt, a lett és a litván elnökkel. A találkozókon az ukrajnai fejleményekről és más regionális ügyekről tárgyal velük.
Konzultál azokról a lépésekről, amelyekkel támogatni lehet Ukrajna szuverenitását és területi egységét, és megerősíti, hogy az Egyesült Államok kitart az észak-atlanti szerződésből következő kollektív védelem, és az európai szövetségesek és partnerek állhatatos támogatása mellett – hangzik a rövid közlemény.
Ottawában ugyanakkor azt közölték, hogy Stephen Harper kanadai miniszterelnök Ukrajnát keresi fel a jövő szombaton.
Forrás: MTI