Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert egységes volt, sőt ma Európában a legegységesebb ország, amely egy új korszak kapujában áll. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk – jelentette ki. A baloldali összefogás pártjainak vezetői szerint Orbán Viktor a rendszerváltás utáni Magyarországnak az a vezetője, aki legtöbbet hivatkozott a nemzeti érdekre, és mégis a legtöbbet ártott neki.
“Mindenki láthatta, ha egységesek vagyunk, a magyar név megint szép lesz méltó, régi nagy híréhez” – mondta a kormányfő szombaton, a március 15-i nemzeti ünnepen a Múzeumkertben tartott állami ünnepségen, ahol kijelentette: “mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában”.
Hangsúlyozta, ma olyan időket élünk, amikor a gyenge és a gyáva nemzeteknek nincs jövője, mert széthullnak. Magyarország azonban kiállt saját magáért, és megvívta harcait olyan ellenfelekkel – például a pénzvilággal, “birodalmi fővárosokkal” és természeti csapásokkal – szemben, amelyek nagyobbnak és erősebbnek tűntek. Bebizonyította a világnak, hogy ez az erősek és bátrak nemzete, noha a magyarokon kívül “senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen” – fejtette ki.
A folytatáshoz is erő kell, ahhoz pedig egység, “ma az egység neve pedig április 6.” – tette egyértelművé Orbán Viktor a közelgő parlamenti választásra utalva.
Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseire utalva kifejtette: “megmutattuk, hogy megvédjük a magyar családokat az uzsorától, a monopóliumoktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokratáktól. Megmutattuk, hogy meg lehet védeni a munkahelyeket, és százezer szám tudunk újakat teremteni”. Azt is megmutatták – folytatta -, hogyan lehet “felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját”.
Az ország egymás után törte le “a törhetetlennek gondolt lakatokat”, és késztette tiszteletre azokat, “akik korábban semmibe se vettek bennünket” – összegezte.
A miniszterelnök szerint ha ma, 166 év után “felkapaszkodunk a márciusi magyarok vállára”, látható, hogy “egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk”, amelyen ha Magyarország belép, szabaddá és erőssé válhat. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk, és “mindent elvégeztünk, amit kellett és amit lehetett” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ezen a kapun belépve Magyarország olyan országgá válhat, amelynek van ereje megvalósítani céljait, amely a saját lábán áll, rendezi adósságait, és amely csatlakozik a büszke és sikeres nemzetekhez. Olyan országgá válhat – folytatta -, amely képes megállítani a magyarság fogyását, és nem hagyja, hogy folyton kizsebeljék, mindenkinek munkát ad és lehetőséget a boldogulásra, “olyan országgá, ahol az élet, ha dolgos, kemény is, de méltó és igazságos, értelmes és boldoggá tesz”.
A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában, rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát: 1848-49 sem volt más, mint a magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása, visszatekintve “a halált megvető bátorság, a kitartás, a leleményesség és a lovagiasság nagyívű tábláját látjuk” – fogalmazott a 166 évvel ezelőtti forradalomról.
Szavai szerint a magyarok 1848-ban “beleszerelmesedtek” március 15-ébe, és “azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle”.
1848-ban felállt egy nemzet – folytatta -, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának: lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, újakat, “szabadságtörvényeket” alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, a család megélhetése és a biztos fedél.
Megjegyezte, bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. Ezért eltörölték a földesúri adókat, dézsmát, robotot – tette hozzá.
A kormányfő – aki beszédében a lengyel himnusz soraival külön köszöntötte a nemzeti ünnep alkalmából Budapestre látogató lengyel szimpatizánsokat – kifejtette: minden évben azt szokták mondani, hogy ez a március 15. más, mint a korábbiak. “Most is elmondjuk, és milyen igazunk van”, hiszen csak három hét, és itt van április 6., a sorsdöntő választás napja – ismételte meg.
A magyar nemzet a saját sorsát mindig saját kezében akarja tudni – mondta Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott: ahogy a természetnek törvénye, hogy tavasszal rügy fakadjon, úgy a magyar történelemnek is törvénye, hogy a szabadságvágy időről időre felszínre törjön.
Bár az idő eljárt már a forradalmak klasszikus formái felett – fűzte hozzá -, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből: Rákóczi, Kossuth és ’56 népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Kijelentette: fejet hajtunk a bátrak előtt, a hősök dicsősége előtt, mindegyikük előtt, bármilyen súlyos vitában álltak is egymással. Idézte Széchenyit, aki azt mondta, “amikor majd felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel”.
A kormányfő szerint a magyar hős címét azoknak tartogatják, akik legyőzik a sorsot, akik képesek átírni azt. Beszédében különösnek ítélte, hogy hőseink nem is győztesek, “sőt első látásra inkább vesztesnek tűnnek”. Bár legyűrték őket, mégis valamiképpen végül ők írták át a sors könyvét – mutatott rá.
Úgy fogalmazott: a sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni, 1990-ben, hogy a szovjet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010-ben pedig az volt megírva, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról, “sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyákat”.
A magyarok azonban sohasem hitték el, hogy a végzet utoléri őket, inkább azt hitték el, hogy a végzet akkor éri őket utol, ha nem tesznek semmit – hangoztatta.
“A saját történelmünk arra tanít minket, hogy a sorsunk könyvét, ha kell, munkával, szorgalommal, ha kell, bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk. Megtanultuk, hogy ha a szabadságot idegen hozza, el is viszi” – hangsúlyozta.
“Forradalmainkat idegenek szokták leverni külföldről, de olyanok is akadnak mindig, akik belülről segítik őket: labancok, muszkavezetők, pufajkások. Mindig vannak (…), akik lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei” – fejtette ki, hangsúlyozva azonban, hogy a forradalom és szabadság szellemét sosem tudták “nyakon csípni”. Évről éve egyre többek lelkében gyúlt ki a ’48-as tűz, és lett belőle hol ’56-os forradalom, hol rendszerváltás, hol lázadás, hol pedig “kétharmados földrengető választási győzelem” – mondta, majd feltette a kérdést: “nem lehetséges, hogy mi, a szabadság magyar hívei ugyanazt a forradalmat vívjuk 1848 óta?”
Huszonkét perces beszédét a miniszterelnök azzal zárta: “Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
A kivetítőkön lengyelül feliratozták Orbán Viktor beszédét. A lengyel vendégek nagy ovációval fogadták, amikor a magyar kormányfő köszöntötte őket. A lengyel ünneplőkkel ott volt Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója is.
A környező házak ablakaiból is nézték a miniszterelnök beszédét, a kormányfő integetett is nekik.
Az ünnepség végén a lengyelek egy csoportja vastapssal kísérve azt skandálta, hogy “Viktor Orbán”. Később az ünneplő tömeg a lengyel csoportot megtapsolta.
A résztvevők egy transzparensén angolul azt volt olvasható: Magyar barátaink, védjétek meg keresztény alkotmányotokat az EU ateizmusától!
A tömegben, a színpaddal szemben, a múzeum kerítésén kívül néhány narancssárga zászlót tartottak, amelyen Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök rajzolt képmása volt látható. A zászlókat tartók az MTI tudósítójának azt mondták, hogy az Együtt-Korszakváltók pártját képviselik. Nekik a beszéd után távozóban a tömegből többen azt mondták: Kommunisták! Nem szégyellitek magatokat! Majd megkapjátok április 6-án!
Az MTI tudósítója azt látta, hogy fiatalok az Astoriánál Szavazz a Jobbik ellen! táblákat tartanak. Egyikük azt mondta az MTI-nek, hogy végigjárják az ünnepi helyszíneket és nem áll mögöttük semmilyen politikai csoportosulás.
A megemlékezést követően ünnepi menet indult a budai Várba, ahol családi programokon vehettek részt az érdeklődök.
***
Ötpárti szövetség: az elmúlt négy év pontról pontra tagadja meg 1848 márciusának örökségét
A baloldali összefogás pártjainak vezetői szerint Orbán Viktor a rendszerváltás utáni Magyarországnak az a vezetője, aki legtöbbet hivatkozott a nemzeti érdekre, és mégis a legtöbbet ártott neki.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és az Együtt, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt vezetőinek közös közleményében azt írták, „a fülkeforradalomról” kiderült, hogy ellenforradalom volt, amelyet a magyar alkotmányosság és a magyar jogállam ellen vívott a kormány. Úgy fogalmaztak, Magyarország ma nemcsak nevében nem köztársaság, hanem működésében sem – a jog nem a polgárt védi a hatalom túlkapásaitól, hanem a hatalmat a polgártól. A közleményben azt írták, a miniszterelnök szabadságharcáról kiderült, hogy valójában hatalmi törekvéseinek álcája csupán: egyetlen célja az volt, hogy teljhatalmat szerezhessen, amelynek nem szab már korlátot se jogállami fék, se ellensúly, se a szabad világ írott, vagy íratlan szabályai. Ezért „hívta vissza az oroszokat Magyarországra” az, aki valaha a távozásukat követelte, és ezért fogadta el titokban a paksi erőmű bővítéséről szóló „orosz pénzügyi megszállás tervét” – tették hozzá.
Az ellenzéki szövetség szerint Orbán Viktor a kevesek érdekében és a többség rovására kormányoz. Úgy értékelték, „új rendi társadalmat épít, amelyben csak a Simicska-, Orbán-, és Mészáros-dinasztiák teljesítenek jobban, miközben új jobbágyság alakul ki a megalázott közmunkásokból, és félfeudális viszonyok közé kényszerülnek vissza az államosított tanárok, a felbőszített rendvédelmisek, a megfenyegetett vállalkozók, az országot elhagyó egészségügyi dolgozók”. A baloldali összefogás pártjai közölték, Orbán Viktor rosszul is kormányoz: a forint történelmi mélyponton van, az államadósság az egekben, a munkahelyteremtő tőke menekül innen, a fiatalokhoz hasonlóan. „Orbán uralkodása” elől több huszonéves menekült el Nyugatra, mint ahányan 1849-ben emigráltak a szabadságharc leverését követően – jegyezték meg. Mesterházy Attila és „a kormányváltó szövetség” vezetőinek közleménye szerint Orbán Viktor a nemzetegyesítő szerepében tetszeleg, miközben tudatosan osztja meg és fordítja egymással szembe a magyarokat.
Az MSZP elnöke ünneplőkkel találkozott
Mesterházy Attila, a baloldali összefogás miniszterelnök jelöltje televíziós vitára hívta ki Orbán Viktor miniszterelnököt április 5-ére. Az MSZP elnöke ezt szombaton Budapesten, a Petőfi-szobornál jelentette be, ahol ünneplőkkel találkozott. Mesterházy Attila elmondta azt is, hogy a kormányváltó erők nagygyűlését március 30-án tartják meg. A szocialista politikus az egybegyűltek előtt arról is beszélt, hogy modern köztársaságot, félelem nélküli országot akar. Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor kormányfő ellopta a magyaroktól a demokráciát és tönkretette a gazdaságot, ezért ennek a kormánynak mennie kell. A Liberálisoknak a belvárosi Petőfi-szoborhoz meghirdetett ünnepi rendezvényén Mesterházy Attila mellett megjelent Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is. Azután mentek el az eseményre, hogy a baloldali összefogás pártjai által meghirdetett nagygyűlést a rossz idő miatt elhalasztották.
A rendezvényen megjelent szimpatizánsok közül többen hangosan csalódottságuknak adtak hangot, amiért elhalasztották a baloldali összefogás nagygyűlését. Többen sajnálatukat fejezték ki, hogy vidékről korán reggeli indultak – többen idősek -, hogy feljöjjenek „normálisan ünnepelni”, de a szervezők lefújták a nagygyűlést. Mesterházy Attila nekik válaszolva rögtönzött beszédében – egy hangosbeszélő segítségével – elmondta: a nagygyűlést a Békemenet után egy nappal, március 30-án tartják meg, ahol el fogják mondani, hogy Orbán Viktor ellopta a magyar emberektől a demokráciát és tönkretette a magyar gazdaságot. Ezért ennek a kormánynak mennie kell – tette hozzá. Hangsúlyozta: mivel a Fidesznek nincs programja és a „lakájmédia” sem kérdezi az ország gondjairól, ezért a kormányváltó erőknek kell szembesítenie a miniszterelnököt azzal, hogy mit tett ezzel az országgal. Ebben a helyzetben hívja ki Orbán Viktort egy személyes televíziós vitára április 5-ére – jelentette be. Amennyiben a kormányfő nem gyáva – folytatta – akkor kiáll erre a vitára.
Hozzáfűzte, hogy a „kormányváltók” 106 egyéni jelöltje ki fogja hívni fideszes ellenfelét egy vitára. A továbbiakban azt mondta: olyan ország miniszterelnöke szeretne lenni, amelyben nincs félelem és megosztottság. Olyan európai magyar köztársaságot akar teremteni, ahol a jobboldali szavazók is otthon érzik magukat. Ellentétben azzal, amit a baloldali, liberális és zöld szavazókkal tesznek jelenleg. Olyan történelmi választás előtt állunk, amelyhez megvan a kormányváltó erő, ám ezt politikai cselekvéssé kell formálni, amelynek nyomán április 6-án együtt, közösen leváltjuk Orbán rendszerét, új korszakot nyitunk és felépítjük az igazságos Magyarországot – mondta az MSZP elnöke.
Fodor a Petőfi-szobornál
A Magyar Liberális Párt (MLP) véleménye szerint a Fidesz a szabadságkorlátozók pártjává vált, de március 15-e egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szabadság nem lehet ellenzékben. Erről Fodor Gábor beszélt az ellenzéki párt fővárosi rendezvényén szombaton, a Petőfi szobornál. A politikus úgy fogalmazott: ahogy elődeink uniót akartak Erdéllyel, ők is uniót akarnak, uniót Európával. A Liberálisok elnöke egy közmondást idézett, amelyik szerint „a jó tengerészek a háborgó tengeren születnek”. Fodor Gábor ezt úgy értelmezte: a szabadságszerető magyaroknak most, mostoha körülmények között kell megmutatniuk, hogy „jó tengerész lesz belőlük”. A háborgó tengeren kell megmutatniuk, hogy nem félnek és ki mernek állni a véleményükért – jelentette ki.
Két tojást dobtak
Az erős szélben megtartott megemlékezés záróaktusaként Fodor Gábor pártelnök, Boruzs András pártigazgató és Vargha Nóra az MLP Pest megyei elnöke egy koszorút helyezett el a Petőfi szobornál. A rendezvényt követően több ellenzéki politikus, így Mesterházy Attila, a baloldali összefogás pártjainak miniszterelnök-jelöltje, Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője, Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció elnöke és alelnöke is megjelentek a helyszínen. A rendezvény közben valaki a résztvevők közül Fodor Gábor felé dobott két tojást, de nem találta el a politikust. Joggal fel lehetne tenni a kérdést, hogy miért beszélnek annyit a szabadságról, amikor annyi gond van Magyarországon és annyi hétköznapi problémával kell szembenézni – folytatta a beszédét. Azért, mert a szabadsággal kezdődik minden és a márciusi ifjak első követelése is a sajtó szabadsága volt – jelentette ki. Ők is tudták, ha nincs szabadság, akkor nincs jogegyenlőség, nincs társadalmi igazságosság – mondta. Szabadai Viktor, az MLP fővárosi elnöke azt mondta, hogy március 15-én arra a szabadságharcra emlékezünk, amelyet 1848-ban a zsarnokság ellen vívtak hőseink. A zsarnokság ellen a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, a méltányos közteherviselésért, az Európai Unióért. Ezek a követelések ma is, mintegy hat emberöltő után is érvényesek – jelentette ki.
Forrás: MTI