Folytatva utazásunkat az Alföld déli részére látogatunk, Békés megye északkeleti részébe.
A Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal a MÁV 128-as számú, egyvágányú, nem villamosított 124 km hosszú vasútvonala. A Békéscsabától Gyuláig tartó szakasz fővonalnak számít, a vonal többi része viszont mellékvonal. A vonalon közlekednek a határt átlépő, Békéscsaba–Nagyszalonta vonatok is (az Elvira menetrendi kereső szerint jelenleg naponta kettő indul Nagyszalontára és kettő Nagyszalontáról vissza).
A vasútvonal Békéscsabáról indul keleti irányba a román határ irányába. Gyula állomás után északkelet felé fordul, keresztezi a Fehér és a Fekete-Köröst, majd eléri Kötegyánt. A trianoni határ meghúzásakor a kötegyáni állomást eredetileg a felvételi épület és az áruraktár között vágta volna félbe a határ, később határkorrekcióval Magyarország területén maradhatott. A határ jelenleg pontosan a Nagyszalonta felőli váltóknál található.
Történeti áttekintés
A Békéscsabától Kötegyánig tartó szakaszt 1871. szeptember 14-én adta át az Alföld–Fiumei Vasút társaság, a Csaba–Nagyvárad között épített vasútvonala részeként. A Kötegyán és Vésztő közötti szakaszt a Mátra–Körösvidéki HÉV helyezte üzembe 1899. június 9-én, az akkori Vésztő–Illye–Pusztahollód-vasútvonal egyik szakaszaként. A Vésztő–Szeghalom–Füzesgyarmat közötti vonalrészt szintén a Mátra–Körösvidéki HÉV társaság építette. Átadására 1891. június 29-én történt. A Füzesgyarmat és Püspökladány közötti vonalat a Püspökladány–Füzesgyarmati HÉV társaság építette. A 36,8 km hosszú vasútvonalon 1898. december 9-én indult meg a forgalom.
A vasútvonal gazdasági, társadalmi és természeti környezete
Az országos átlaghoz képest magasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a tradicionális gabonatermesztés és állattartás mellett megjelenik a zöldség-gyümölcs termesztés. Békés megye országosan
ismert dinnyetermesztéséről, északkeleten országos hírnevet szerzett a méhkeréki uborka is.
A Dél-Alföldi régióban, Békés-megyében található Sarkadi kistérség (ahol a vasútvonal legnagyobb része található) az ország 174 kistérsége közül a 6. leghátrányosabb helyzetű, a kistérség társadalmi-gazdasági mutatói a legrosszabbak közé tartozik. Ennek egyik alapvető oka kistérség periféria-helyzete, fekvése a román-magyar határ dél-keleti részén. A munkanélküliségi ráta 2002 és 2009 között megkétszereződött, 2009-ben például 21 százalék volt (ÁFSZ).
A beszűkült munkaerőpiac, a társadalmi-gazdasági leszakadás, a peremhelyzet és a gyakran változó városi vonzáskörzetek következménye. Még a megyén belül is leszakadó pozícióban lévő Sarkadi kistérség távol esik a gazdasági, munkaerőpiaci központoktól, Budapesttől az ország harmadik legtávolabb fekvő kistérsége.
Békés megye teljes területe az Alföld tengersík vidékén helyezkedik el. A békési térség Magyarország egyik legmélyebben fekvő, legegyenletesebb domborzatú területe, amelyet a festői szépségű Körösök szelnek
keresztbe. Természetes vizei a Körösök, a Berettyó és a folyókat övező holtágak, melyek vízminősége tiszta, halállományuk gazdag. Békésben található a közel 29 ezer hektáros Körös-Maros Nemzeti Park, amely országos jelentőségű védett terület, de számos további helyi jelentőségű védett területtel, értékkel és gazdag vadállománnyal is rendelkezik.
A fotón: a Fekete-Körös Sarkadnál.
Kultúra, turizmus, látnivalók
A XV. század elején épült fel a gyulai vár, amely Európa egyetlen épen maradt gótikus téglaváraként 2005-ben ünnepelte fennállása 600 éves évfordulóját. A gyulai vár mellett érdemes megtekinteni a Vésztő-mágori Történelmi Emlékhelyet és Szoborparkot is.
Gyula központjában, a Várfürdő szomszédságában található a város jelképévé vált gótikus téglavár.
A vár építését az 1400-as évek elején Maróti János, macsói bán kezdte meg. A várkápolnát 1445-ben szentelték fel. Az új földesúr nevéhez fűződik a vár fala és a bejáraton belül található lakóépület, valamint a belső várat körülvevő derékvár kialakítása. A vár továbbépítése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz köthető. Feltehetőleg az ő idejében (1482 és 1504 között) készültek el a belső vár lakóépületei. A derékvár nyugati sarkán az ötszögletű torony helyébe korszerűbb ágyútornyot emeltetett, a ma is álló rondellát.
A kettős királyválasztás (1526) után a vár többször gazdát cserélt. 1552-ben a vár királyi vár lett. 1560-ban a török veszély hatására a király Kerecsényi Lászlót bízta meg a vár vezetésével és annak megerősítésével. A vár átalakításának tervrajzát Paolo Mirandola itáliai hadmérnök készítette el. A törökök 1566-ban vették be Gyula várát, majd 129 évnyi török uralom után, 1695-ben a vár felszabadult.
A törökök kiűzését követően a várat egy ideig a császári katonaság őrizte, de 1700-ban, az aradi vár felépítése után végvári szerepe, így katonai funkciója is megszűnt. A vár funkciója megváltozott. Itt működött például a levéltár, a vármegyeháza, majd a vár gazdasági funkciót is betöltött. A várárkokat feltöltötték, védműveit lerombolták. A második világháborút követően megkezdődött az épület állagának megóvása és helyreállítása. A vár és a vármúzeum felújítása véglegesen 2005-ben fejeződött be.
A várban működik a Corvin János Múzeum állandó kiállítása, amely betekintést nyújt a vár életébe. A kápolna, a börtön, az éléstár, a kovácsműhely, a lakosztályok berendezési tárgyai hűen tükrözik Közép-Európa legépebben megmaradt sík vidéki, gótikus téglavárának egykori mindennapjait.
***
A vésztői kettős Mágor-halom egyrészt az újkőkortól a bronzkorig itt élő emberek történeti emlékeit hordozza, másrészt a Csolt nemzetség monostorából (XI. század) átépített kolostor templom (XII. század) romjait őrzi. A kettős domb területén végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai, Árpád-kori templomok, valamint a monostorrom maradványai kerültek napvilágra. A restaurált monostorfalak alatt húzódó 1810-1812-ben épített Wenckheim-féle borospincében a templomok építészeti múltját és leleteit bemutató múzeumot rendeztek be, a vele szemben lévő dombban pedig bemutatják a feltárt őskori tell (telep) részleteit.
***
Füzesgyarmaton a fürdő története 1965-re nyúlik vissza, amikor egy fúrás alkalmával 1. 198 m. mélyen termálvizet találtak, melynek hőfoka 62 C°os. A víz összes oldott ásványi anyag tartalma 1. 878 mg/liter, nátrium-hidrogénkarbonátos víz, amely bromidot, jodidot és számottevő mennyiségben metabórsavat is tartalmaz. A mai fürdő új arculatát a 2005-ben elkészült új, fedett, termálvizes medencékkel rendelkező épület átadásával kapta meg. A füzesgyarmati „Sárrét Gyöngye” gyógyvíz az alábbi betegségek és egészségkárosodások gyógyítására javasolt: idült gyulladásos mozgásszervi megbetegedések, izom-reumatizmus, baleseti utókezelés, csont és izületi műtétek utáni utókezelés, idült ideggyulladások, idegfájdalmak, idült derékfájás, Heine- Medin betegség utókezelése, idült gyulladásos nőgyógyászati megbetegedések, meddőség, általános szellemi és fizikai kimerültség.
Forrás: Wikipédia, bekesmegye.hu, Sarkadi kistérség Dél-Alföldi régió/Békés megye (gyerekesely.tk.mta.hu), wellnesshotelgyula.hu, kmnp.hu, fuzesgyarmat.hu, hovamegyavonat.blog.hu, korosok-vizitura.hu