Mikola Azarov miniszterelnök felajánlotta lemondását, amit Viktor Janukovics elnök el is fogadott.
Azarov azzal indokolta távozását, hogy az ország gazdasági helyzetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások. Közleményében úgy fogalmazott, hogy lemondásával a politikai kompromisszum és a válság békés rendezésének további feltételeit szeretné megteremteni.
Ellenzéki vezetők hangsúlyozták, hogy a tiltakozó mozgalom további engedményekért fog küzdeni. Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője kijelentette: ez csak egy lépés volt a győzelem felé, még nem értek el mindent. Az ellenzék a következő lépésben amnesztiát fog követelni a rendőrség által letartóztatott aktivistáknak – tette hozzá.
Az államfői hivatal honlapján közzétett rendelet szerint a kabinet a következő kormány megalakításáig ügyvezetőként a helyén marad. Az ukrán törvények értelmében az új kormányt két hónapon belül kell megalakítani. Azarov szóvivője közölte, hogy Szerhij Arbuzov eddigi első miniszterelnök-helyettes vezeti majd az ügyvezető kormányt.
A 37 éves Arbuzov közeli kapcsolatban áll a Janukovics családdal, és már korábban is Azarov lehetséges utódaként emlegették.
Viktor Janukovics elnök a hét végén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak. Előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították az ajánlatot.
Visszavont törvény
A kedden visszavont, korábban a nyugati országok által élesen bírált jogszabályok is hozzájárultak ahhoz, hogy radikalizálódtak a tüntetések Ukrajnában. A tüntetéseket korlátozó törvények hatályon kívül helyezésére 361 képviselő – köztük Viktor Janukovics elnök sok híve – szavazott igennel, és kettő nemmel a 450 tagú parlamentben.
A törvények visszavonásának hírét ujjongva fogadták a kijevi Majdanon (Függetlenség tere). Arszenyij Jacenyuk ellenzéki vezető felszólította Janukovics elnököt, hogy haladéktalanul írja alá a törvényeket.
A letartóztatott tüntetőknek amnesztiát biztosító törvény szövegéről ezzel szemben nem jutottak egyetértésre egymással a kormánypártok és az ellenzék. A rendkívüli parlamenti ülésszakot ezért a korábbi tervekkel ellentétben nem kedden délután, hanem szerdán folytatják – jelentette be Volodimir Ribak parlamenti elnök. A törvény életbe lépését a kormánypártok ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az ellenzéki aktivisták vonuljanak ki a középületekből, amelyeket elfoglaltak.
Minden Ukrajnáról szól
Mint azt az UNIAN ukrán és a RIA Novosztyi orosz hírügynökségek jelentették, Stefan Füle, az Európai Unió (EU) keleti szomszédságpolitikája ügyében illetékes uniós biztos kedden egy órán át tárgyalt Viktor Janukovics elnökkel. A megbeszélés eredményei egyelőre nem ismertek.
Kedden Kijevbe érkezik egy európai parlamenti küldöttség, valamint Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.
Ukrajna volt a legnagyobb érdeklődéssel követett témája a keddi brüsszeli EU-orosz csúcstalálkozónak is. Uniós források előzetesen azt mondták: brüsszeli illetékesek egyebek közt azt kívánják az orosz fél tudomására hozni, hogy álláspontjuk szerint az EU-ukrán társulási megállapodás nem zárja ki Ukrajna és Oroszország szoros együttműködését.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztató azt mondta a legfontosabbnak, hogy meggátolják az erőszak továbbterjedését, és demokratikus úton stabilizálják a helyzetet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: Oroszország akkor sem vizsgálja felül az Ukrajnával kötött hitelmegállapodást és a földgáz árában adott kedvezményt, ha a mostani ellenzék kerülne hatalomra. Mint kifejtette: Oroszország számára az a fontos, hogy az ukrán gazdaság hitelképes legyen és növekedést produkáljon, hogy idővel visszakaphassa a kölcsönadott pénzt.
Az ukrajnai békéért imádkoztak az ortodox hívők a budapesti Nagyboldogasszony székesegyházban hétfőn a Magyar Ortodox Egyházmegye hivatalos honlapjának közlése szerint. A beszámoló szerint a magyar főváros ortodox hívői között sokan érkeztek Ukrajnából.
Forrás: MTI/hirado.hu