Az Európai Unió és Szerbia közötti első kormányközi konferenciával hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A brüsszeli találkozón Ivica Dačić szerb miniszterelnök és Aleksandar Vučić miniszterelnök-helyettes képviselték Szerbiát, az Uniót pedig Stefan Füle EU-s bővítési biztos és Evangelos Venizelos görög külügyminiszter. Történelmi pillanatnak értékelték a mai napot Szerbia és az EU számára is. Többéves folyamat vár az országra, amely során tovább kell dolgoznia a korábbi uniós megegyezések megvalósításán. A szerb vezetők bíznak benne, hogy 2018-ig befejezhetik a csatlakozási tárgyalásokat, és az állam 2020-ig az unió teljes jogú tagállama lesz.
Stefan Füle, az EU bővítési biztosa Brüsszelben kiemelte, hogy Szerbia a tárgyalások megkezdését bátor lépéseivel érdemelte ki. „Ma tettük meg az első szimbolikus lépést a legmagasabb politikai szinten, és megkezdtük a tárgyalásokat azokról a fejezetekről, amelyek az elkövetkező hónapokban és években napirendre kerülnek.”
Rendkívül fontos az ország csatlakozási feltételeiről szóló dokumentum 23. és a 24. fejezete, amelyek az alapvető jogokat, a jogállamiságot és az igazságügyet érintik. Stefan Füle elmondta, ezek lesznek az elsőként megnyitott, és egyben az utoljára lezárt fejezetek is. „Elsősorban Belgrád továbbra is elkötelezett kell, hogy maradjon a Prishtinával való viszony normalizálásában, és folytatnia kell a dialógusok során meghozott egyezmények megvalósítását. Másodsorban, a reformokat véglegesíteni kell az Európai Unió szabványaival összhangban.”
Evangelos Venizelos görög külügyminiszter elmondta, bemutatták az EU tárgyalási keretét, amelyben figyelembe vették a korábbi bövítési tapasztalatokat és Szerbia különleges helyzetét. Ivica Dačić szerb miniszterelnök szeint az ország 2018-ig teljesíteni tudja az EU által megszabott feltételeket. „Úgy számítjuk, hogy 2020-ig az Európai Unió teljes jogú tagállamává válhatunk. Amint tudják, mindezek után a nép kifejezheti szándékát a népszavazáson. Mindent, amit tettünk, a népünkért tettük.”
Szerbiának továbbra is keményen és elkötelezetten kell dolgoznia ahhoz, hogy továbbhaladjon az EU felé vezető úton. Aleksandar Vučić miniszterelnök-helyettes szerint az Unióhoz való csatlakozás jelentősen javítaná az oktatás, az egészségügy és a foglalkoztatás helyzetét az országban. „A nép sok mindent nem fog teljes mértékben támogatni, de mi készen állunk teljesíteni minden kötelességünket.”
Az EU brüsszeli épülete elé ma elhelyezték Szerbia zászlaját. A miniszterelnök-helyettes szerint ez azt bizonyítja, hogy Szerbia meg tudja tenni mindazt, amit a többi európai nemzet is.
Előzmények
Történelmi szempontból ez a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta – fogalmazott Ivica Dačić az EU-val való közös kormányközi konferencia kapcsán, mellyel ma hivatalosan is megkezdődtek az unós csatlakozási tárgyalások. A szerb miniszterelnök Brüsszelben hangsúlyozta, Szerbia továbbra is elkötelezett az európai értékek, a belső reformok végrehajtása és a Prishtinával való párbeszéd mellett. Aleksandar Vučić azt üzente, az ország felkészülten áll a komoly kihívások előtt, amelyek rá várnak. A kormányfőhelyettes meg van róla győződve, hogy Szerbia 2018-ig eleget tesz kötelezettségeinek.
A hivatalosan kormányközi konferencia keretében rendezett nyitó ülésre Szerbia Ivica Dačić miniszterelnök által vezetett delegációval érkezett, és mind a 28 tagállam képviseltette magát.
Magyarország nevében Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára vett részt a szerb csatlakozási tárgyalássorozat megkezdésén.
A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről.
E fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében előre veszik ezeket a nehéz témákat, és mielőbbi eredményekre törekednek ezekben a kérdésekben.
A tárgyaláskezdés után tartott sajtótájékoztatón Štefan Füle, a bővítési kérdések ügyében illetékes EU-biztos történelminek nevezte a napot, Ivica Dačić pedig úgy vélekedett, hogy ez a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta, hiszen az ország – amely egykor „nyugatibbnak” számított a többi kommunista országnál, azután azonban rengeteg időt vesztett és lemaradásba került – most végre elindult az úton az európai nemzetek közössége felé. A szerb kormányfő kitért arra, hogy e hivatali minőségében több tucat alkalommal járt már Brüsszelben, ahol az unió közvetítésével megbeszéléseket folytatott Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel a Belgrád–Pristina viszony normalizálásáról, amit az unió a szerb csatlakozási tárgyaláskezdés előfeltételévé tett.
Az, hogy a koszovói állami függetlenséget el nem ismerő Szerbia miként alakítja viszonyát egykori tartományával, nem csupán a tárgyaláskezdéshez volt előfeltétel, hanem a tárgyalási folyamat során is szempont. Voltak olyan EU-tagállamok – az egyeztetéseket ismerő elemzők szerint főként Németország és Nagy-Britannia –, amelyek azt szerették volna, ha minden egyes tárgyalási fejezeten belül helyet kapnak koszovói vonatkozású kritériumok. A másik végletes álláspont az volt, hogy a Koszovóval való szerb viszony normalizálásának kritériuma csupán az „egyebek” jelzésű 35. fejezetben fogalmazódjon meg. Ehhez képest olyan kompromisszum született, amely az átfogó értékelés szintjén a 35. fejezetben helyezi el a szerb–koszovói viszony rendezésének követelményét, ugyanakkor viszont az egyes fejezetekben is az adott témának megfelelő súllyal kezeli a „koszovói aspektust”. Ahhoz, hogy elmarasztalják Szerbiát a Koszovóval való viszonyának normalizálása ellen ható valamilyen esetleges lépése miatt, és ezért leállítsák az EU-csatlakozási tárgyalásokat, a 28 tagországot tömörítő EU-ban minősített többségre kell szert tennie az erre irányuló javaslatnak.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse Szerbia EU-csatlakozási folyamatát – hangsúlyozta Győri Enikő. „Mindannyian tudjuk, hogy a magyar–szerb viszony nem volt a történelem során egyszerű kapcsolatrendszer. Vannak problémáink, ügyeink, amelyeket meg kell oldani” – jelentette ki Győri Enikő. Kiemelte azt is, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, és hogy az „nem kétoldalú, hanem európai ügy”.
Forrás: Pannon RTV, MTI