Egy év múlva siklóval utazhatunk a Gellért hegy tetejére. A négy milliárd forintos beruházást közpénz nélkül valósítja meg a magánbefektető.
Az összes engedély birtokában akár már holnap startolhat a Gellért hegyi sikló építése. A négymilliárd forintos beruházás alapját saját erő és banki hitel felhasználásával teremi meg a magánbefektető – amely azonos a Rác Fürdő beruházójával. A Fővárosi Önkormányzat, a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat és a Rác Sikló Kft. öt évvel ezelőtt, 2009. január 16. napján kötött szerződést egy parkoló-garázs, valamint a Sikló megépítésére. A beruházó vállalta, hogy a szükséges jogerős és végrehajtható építési, illetve vasúthatósági létesítési engedélyek megszerzésétől számított 13 hónapon belül a munkálatokat befejezi, és a földfelszínt, illetve a létesítmények környezetét helyreállítja.
Tervek szerint a sikló bejárata közvetlenül a Rác Fürdő mellett induló, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból nyílna. Ez az aluljáró kiválthatja a jelenlegi felszíni gyalogos átkelőt, mivel közvetlenül kapcsolódik a Gellérthegy gyalogos közlekedési útvonalához. A siklópálya alsó, Orom utcáig tartó, mintegy 100 méteres szakasza alagútban futna, majd az Orom utcától a felszín felett 2,5-3,5 méter magas hídszerkezeten haladna a Citadella sétányig. A Budavári Siklóhoz hasonlóan a vasútpályán két kötélvontatású kocsi közlekedne, de itt egy nyomon halad a pálya felezőpontján kitérővel. A két, egyenként 40 férőhelyes kabin óránként 540 fő szállítására alkalmas, és a nap 24 órájában közlekedik majd. A környezetbarát beruházás magánbefektetők pénzéből, közpénzek felhasználása nélkül valósulna meg, a Fővárosi Önkormányzatot az üzemeltetés során sem terhelné semmilyen pénzügyi kötelezettség.
A RÁC Sikló Kft. tulajdonosai ez idáig a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BHGY Zrt.) – 25 százalékos üzletrész tulajdonos – és a RÁC Beruházó Kft. – 75 százalékos üzletrész tulajdonos – voltak. Mivel a Rác Sikló kiemelkedő a főváros idegenforgalma szempontjából, ezért a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta azt, hogy a BKK Zrt. névértéken, azaz 750 ezer forintos vételáron megvásárolja a BGYH Zrt.-nek a RÁC sikló Kft.-ben meglévő 25 százalékos üzletrészét. A szerződést aláírták, így vételár kifizetése napokon belül megtörténik. A BKK kérdésünkre megerősítette: a beruházás nem közpénzből valósul meg, a BKK pedig a főváros nevében lép be tulajdonosként, így tehát a működtetésben vesz részt, de annak hasznából részesülne.
A Sikló tőszomszédságában négy éve készült el, s áll üresen a teljesen felújított Rác fürdő, és mellé épült négycsillagos hotel. Idén ősszel itt is megállapodás jött létre ugyanis a főváros vezetése és a magánbefektetők között. Külön helyrajzi számra kerül a Rác fürdő, egy másikra a hotel és megint egy másikra a telek, amin az előbbi kettő áll. Ez utóbbinak tulajdonjoga a fürdőhöz hasonlóan a fővárosé marad, míg a hotel a beruházó Rác Nosztalgia Kft. (RN) tulajdonába kerül. Ez utóbbi cégből a magánbefektető – a Rác Beruházó Kft. – kivásárolta a főváros 25 százalékos tulajdonrészét. A következő lépcsőben a RN átvállalja a beruházásra felvett 7 milliárd forintos hitelt a fővárostól. (A rekonstrukcióra és építésre a Magyar Fejlesztési Bank folyósított kölcsönt, amit a főváros átvett a pénzintézettől.) A RN ezt a hitelt 30 év alatt fizeti vissza évi fix 2,5 százalékos kamat mellett a fővárosnak. A fürdő a főváros, a hotel pedig a RN Kft. tulajdonában lesz. A Rác fürdő üzemeltetésére az RN 30 éves szerződést kötött a Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt.-vel. A hotel és a fürdő várhatóan a jövő év közepén nyithat meg.
Nagy attrakció lesz
A BKK korábbi közlése szerint a Gellérthegyi Sikló attrakció lesz, amit nem csak a külföldiek, hanem a magyarok többsége is felkeres majd. „A Gellért sikló terve az épített kulturális örökségi környezethez illetve a Gellérthegy természeti értékeihez egyaránt illeszkedik. A beruházás járulékos haszna lehet, hogy ösztönzőleg hat a Citadella erőd hasznosításának korszerű újrafogalmazásához, illetve a látogatók áramlási útvonalába bekapcsolja a déli vároldalt is.”
A Sikló bejárata a Rác Fürdő mellett induló, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból nyílik. Az aluljáró kiváltja a jelenlegi felszíni gyalogos átkelőt, mivel közvetlenül kapcsolódik a Gellérthegy gyalogos közlekedési útvonalához. A siklópálya alsó része, az Orom utcáig tartó, mintegy 100 méteres szakaszon alagútban fut, majd az Orom utcától 2,5 – 3,5 méter magas hídszerkezeten halad a Citadella sétányig. A pályán két kötélvontatású kocsi közlekedik, a pálya felezőpontján kitérővel, mivel mozgásuk egyidejű, de ellentétes. A kocsikat hidraulikus szerkezet tartja vízszintesen, ez indokolja a kocsi ellipszis formáját. A kocsi befogadóképessége 40 fő, a menetidő másfél-két perc lesz.
A sikló beruházása során a környezetvédelmi követelmények maradéktalanul teljesülnek. A terv egy uniós pályázaton környezetvédelmi támogatást is nyert. A Sikló által a Gellérthegyre irányuló turistabusz forgalom megszüntethető, amelyre az ott élő lakosok már évtizedek óta panaszkodnak. Csökken a légszennyezés és a zajterhelés.
A személyautók a Hadnagy utcában kialakított felszíni parkolóban állhatnak meg, a turistabuszok pedig a Rác fürdő közelében, a Hegyalja út és Krisztina körút sarkánál épülő buszparkolóban. A kör alakú parkolóban egy vasúti fordítókorong segítségével sugárirányban 13 busz parkolhat. Valkó Csaba, a Rác Kft ügyvezetője korábban elmondta, folynak az egyeztetések a BKK-val, és ha minden jól megy, ősszel elindulhat a beruházás. Számításaik szerint az építkezés egy év alatt befejeződhet, ebbe többek között beletartozik a banki háttér biztosítása és a kivitelező kiválasztása is.
A siklókról
A sikló vagy siklóvasút nagy emelkedésű területeken, általában hegyoldalakon vezető különleges vasút. Az első ingaforgalmú siklót 1862-ben Lyon és Croix Rousse (Franciaország) között építették meg, Magyarországon 1870-ben épült meg a Budavári Sikló. Wein János 1894-ben készített tervei szerint sikló létesült volna a Gellért-hegyre, ennél a felső végállomáson álló szerelvény tartályába annyi vizet szivattyúztak volna, amennyi elegendő lett volna az utasokkal teli alsó állomáson álló szerelvény felvontatására. A gellért-hegyi sikló máig nem valósult meg.
A siklópályák a vasúti pályához hasonló kialakításúak, általában 600 és 4500 mm közötti a nyomtávolságuk. Ezen a pályán a járműveket sodronykötéllel vontatják. Létesítése rövid távolságú és nagy emelkedésű (50–900‰) szállítási feladatokra a legcélszerűbb. Kiépíthető kétsínes, háromsínes és ritkábban kétszer kétsínes (kétvágányú) megoldással. A járművek utazási szintje, vagy rakszintje olyan kialakítású, hogy a nagy emelkedőben való haladáskor is vízszintes marad. A 300‰-esnél nagyobb emelkedőben közlekedő járművek állványkocsis kialakításúak.