Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke és Milan Radomir, a Razzia 1942 Emléktársaság elnöke közösen koszorúzott – olvasható a Pannon RTV vajdasági magyar portálon.
Liturgiát tartottak az ortodox egyház képviselői a tavaly felújított Topalov múzeumban Csúrogon. Így emlékeztek az 1942-es Razzia áldozataira. Pásztor István, a tartományi parlament elnöke a helyszínen elmondta: ameddig az ember a múltját nem zárja le, addig nem tudja a jövőjét építeni.
„Azok, akik ebben a történetben emberileg, családilag érintettek, azok egész biztosan másként élik ezeket az eseményeket meg, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy az emberi meltóság parancsa azt diktálja, hogy múltat, egyenesen szembenézve vele le kell zárni.”
A megemlékezésen jelen volt Nikowitz Oszkár Magyarország belgrádi nagykövete is. Ő a júniusban Csúrogon elhangzott szavak jelentőségét emelte ki, melyeket Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök mondott ki.
„A két elnök nagyon fontos szavakat mondott ki a megbékélésről, arról, hogy nincsenek bűnös nemzetek, hanem a háborús bűnöket egyének követték el. Nagyon fontos, hogy mindkét részről megtörtént a bűnök beismerése, annak beismerése, hogy egyetlen nemzetnek a történelme sem csak tésztalapokból áll.”
A Toplaov raktárat tavaly újították fel Magyarország támogatásával és múzeumot létesítettek benne. A Razzia 1942 Emléktársaságban kiemelték, hogy a mindkét oldalon voltak ártatlan áldozatok, ezért közösen kell emlékezni, mert a teljes megbékélés csak így lehetséges.
„Fontos, hogy változtassunk gondolkodásmódunkon. Közölni kell az emberekkel, hogy itt századokon keresztül együtt éltek, ezután is együtt fogunk élni és ez az, amit mi nem változtathatunk meg és nem is szabad megváltoztatnunk.”
Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke és Milan Radomir, a Razzia 1942 Emléktársaság elnöke közösen koszorúztak és hajtottak főt az áldozatok előtt.
***
A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, közel egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett „hideg napok” egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor a szerb történészek szerint három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.
Forrás: pannonrtv.com, MTI