Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Harmathy Ildikó, a káptalantóti termelői piac tulajdonos-üzemeltetője, kezdeményezve, hogy a testület korrigálja állásfoglalását, amely szerint a termőföld nem amortizálódik és korlátlan ideig használható. Azt mondta: „nem peresíthető közérdek” miatt fordult az Ab-hez.
Harmathy Ildikó arról tájékoztatta azt MTI-t, hogy a napokban tett beadványában kifogásolta az Ab egyik határozatának megfogalmazását, amely szerint „a termőföldnek egy országon belüli mennyisége adott, nem növelhető. A rendelkezésre álló föld viszont korlátlan ideig használható, nem amortizálódik.” Szerinte ezen az elven alapulnak mind a termőföldről, mind a természetvédelemről rendelkező törvények, amelyek emiatt nem a valós értékrendhez igazodnak. A Veszprém megyei település termelői piacának üzemeltetője szerint a termőföld aranykorona-értéke helyett a valós ökológiai állapotnak megfelelő értéket kellene nyilvántartani a telekkönyvben.
Szerinte a természetvédelem „félresiklott” jogszabályi háttere vezetett a káptalantóti termelői piac körül évek óta zajló, máig lezáratlan vitához is. A hét éve működő piac vezetője természetkárosítás bűncselekménye miatt sorra kapja a bírságokat, és bűnvádi eljárás is indult ellene. Ennek oka, hogy a tulajdonában lévő, a telekkönyvben szántóként nyilvántartott, a valóságban 23 éve nem szántott területen heti 8 órában termelői piacot üzemeltet. A hatóságok arra kötelezték, hogy állítsa vissza a falu határában lévő terület eredeti állapotát szántóként, mivel a hatályos törvények értelmében piac nem kaphat működési engedélyt mezőgazdasági besorolású területen.
A tulajdonos-üzemeltető szerint a természet szempontjából ökológiailag értékesebb a föld hasznosítása piacként, hiszen gyep fedi a területet, a társadalmi hasznossága pedig még ennyire sem vitatható, hiszen egy ember helyett csaknem száz kistermelő megélhetését biztosítja.
Harmathy Ildikó álláspontja szerint az EU agrártámogatási rendszerének is az a célja, hogy a termőföld rohamos pusztulását lassítsák az egyre kíméletesebb gazdálkodással. Szerinte a jelenlegi, hibás szabályozás veszélyezteti Magyarország jövőbeni lehetőségeit azzal, hogy „amortizálhatatlannak” tekinti a földet. Hangsúlyozta, a kérdés messze túlmutat a káptalantóti piac ügyén, hiszen a termőföld rendeltetésszerű, biológiai használata mindenkinek érdeke. A termőföldpusztítás árát pedig jelenleg nem az fizeti, aki okozza, hanem a társadalom egésze, egészségben vagy a környezetszennyezés mentesítésére költve – jelentette ki a termelői piac vezetője.
Forrás: MTI